|
Post by Satsujinki Izumi on Jun 18, 2012 18:59:56 GMT 1
*Áááh, nem is lehetne szebb idõ néhány új tanonc kínzására…vagyis próbatételére. A gyönyörû nyári sugaraiba öltözött Nap lassan a déli állásához közelít, meleg van, elég meleg ahhoz, hogy egy hozzá nem szokott ninja kikészülhessen tõle. Erre a napra hívta el vadonatúj tanoncait, hogy próbára tehesse õket, vajon megfelelnek-e ízlésének. A kiképzõpályára kell menniük, délidõtájt mondta nekik, szóval hamarosan meg is kell érkezniük, valamint éh gyomorral, vacsora és reggeli fogyasztását megtiltotta. A környezõ fák árnyékában fekszik egy nagy szatyorral egyetemben, elrejtve magát a sütõ Nap elõl, mégiscsak kellemesebb így várakozni, és hogy elterelje figyelmét, újból átismétli leckéjét. A tanulók aktáiban említett adatokat. ~Nos, lássuk csak. Gushiken Fujin. Igazán rendes fiú, csak elég anti-szociális, bár változások ezzel kapcsolatban már megfigyelhetõk. Korábbi találkozásunkkor már tudtam valamennyit a múltjáról, és egy kis ízelítõt is kaptam erejébõl. Fujin, Gushiken Yoshihiko fia, aki az ANBU kötelékeiben szolgált sokáig, másik neve Konoha Villáma, a raiton jutsuk széleskörû ismerete miatt. Sajna elhalálozott, amikor egy ANBU társa, aki egy beépült kém volt, megölte. Szerencsére, Yoshihiko utolsó erejével képes volt elintézni annyira, hogy fia belevihesse a végzetes döfést. Szomorú történet. Nem sokkal utána anyját is elveszítette, most egyedül él. Elõzõ csapatából kitették az összhang hiánya miatt. Én nem fogom tûrni az ilyesfajta megnyílvánulásokat. Már alig várom, hogy megkóstoljam…Fu-jin-kun. ~A második szerencsés nyertes Ren Hichika. Fujinhoz hasonlóan az Õ apja is ANBU harcos volt. Az úrfinak szerencséje volt bekerülni a chuunin vizsgára, de elég szerencsétlen véget ért. Az Akatsuki beszivárgott, és azzal a céllal, hogy Ren apjától megszerezzenek egy objektumot, õt elrabolták, csapattársait kivégezték. Megint egy szerencsétlen eset. Apja is hasonló sorsra jutott ezek után, érdekes módon nem végeztek a fiúval. Egy ilyen trauma után talán jobban járt volna vele. Remélem teljesítményén nem ront a dolog, sok szerencsét elõre is. ~Harmadik nebuló, Akise Aru. Két társával ellentétben, Õ még nem volt csapatban, csak 12 éves. Húúha, ez elég problémás lesz. Korára való tekintettel, nincsen sok feljegyzés róla. Gazdag nemesi családból származik, kiváló tanuló volt az Akadémián. Ennél többet nem igazán lehet róla elmondani. Kíváncsi vagyok, hogy teljesít. -Hmm. Milyen szép idõ is van. Már csak a nasi hiányzik. Lassan ideje lesz megjelenniük.
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jun 18, 2012 19:16:41 GMT 1
*felébred* ~Ohh, mennyi lehet az idő? *rápillant* -A fenébe elfogok késni *kapkod* ~áhh a fenébe remélem a sensei nem az a fajta aki elvárja a pontos érkezést, mert akkor meg kéne szüntetni az alvási szokásaimat *felhúz* már csak ez az egy nadrágom maradt, mihelyst visszatérek mosnom kell, ahh de én utálok mosni. -Siessünk, oh a fenébe elfelejtettem reggelizni, áhh majd útközben bekapok valamit. *kinyit* ~Ohh várjunk csak, a sensei azt mondta nincsen semmi kaja, *korog*, -a fenébe is mikor lettem ilyen szófogadó, mikor még rendes gyerekkorom sem volt. Mindenesetre sietnem kell. *ugrik, fut, csúszik-mászik*. -Huhh, megérkeztem sensei! Oh? Még sem nem érkezett meg? A fenébe, nincs kedvem várni. Legalább te itt vagy sensei, nem igaz?
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jun 19, 2012 8:58:23 GMT 1
* Új nap, új lehetõség, valahogy így tartja a mondás. Hogy ez mennyire igaz? Ki tudja... Mindenesetre fõhõsünk bízhat a mondásban. Hosszú idõ után kaphat új lehetõséget a bizonyításra, és mindezt egy csapatban. Nem tudni Akionak köszönhetõ-e a dolog, vagy csak véletlen egybeesés. A Nap már magasan járt az égen, ideje volt felkelni, igaz még rengeteg ideje maradt elkészülni. Kiszállva az ágyból a fürdõszoba felé veszi útját, elvégzi az ilyenkor szokásos teendõit, ráadásként még a haját is belövi. Sokkal jobban nézett ki, mint gondolta volna, jól illett az új ruhájához. Ja igen, régi ruhatárát lecserélte, fekete színû cuccait valahova a szekrény mélyére rejtette, szíve ugyanis nem volt kidobni. Új ruhája (mint a képen), sokkal jobban illett hozzá, az vörös szín... mintha csak neki találták volna ki. Új haj, új ruha, és talán új ember is? Miért is ne, sokat fejlõdött a személyisége az utóbbi idõben, már nem olyan zárkózott, talán új társaival is jól kifog jönni. ~ Hmm, de vajon milyenek lesznek a társaim? Talán két csinos lány? Igazából nem számit, lényeg, hogy jó fejek legyenek. És nem utolsó sorban milyen lesz a csapat vezetõje? Szigorú, kedves, engedékeny, egyáltalán nõ vagy férfi lesz?... * Rengeteg kérdés foglalkoztatta, de erre csak akkor kap majd választ, ha odaér. Össze is szedi felszerelését, néhány kunai (7), pár robbanó cetli (4), egy kevéske füstbomba (3) és akkor már a dróthuzal sem maradhat ki. Az utasítást betartva nem reggelizett, nem áll szándékában megszegni a szabályokat, sem most, sem máskor. Lassan el is készült, még mindig rengeteg ideje maradt odaérni szerencsére, nem akart elkésni, de sietni sem. Az utcára kiérve megérezhette a Nap sugarainak erejét, igazi meleg nyári nap volt a mai. Azért megviselni nem fogja ez a nagy meleg, annál sokkal jobban bírja a hõséget. Az utcán sétálva arra lett figyelmes, hogy a lányok mind nevetgélni kezdtek, amikor megpillantották, és összesúgtak mögötte miután elhagyta õket. Úgy tûnik nekik is jobban bejön a férfi új stílusa, tetszett is nagyon neki, hogy nagyobb figyelmet fordítottak rá a körülötte lévõk. De most nem foglalkozott ezzel, igyekezett a megbeszélt helyszínre, hiába volt még délig pár órája. Kis ugrás... A kiképzõ pályára érve nem látott senkit, biztos túl korán érkezhetett. Nem mégsem, hamar kiderült, hogy csak figyelmetlen volt. A fák árnyékában egy alakot látott pihenni, kicsit a szemébe sütött a Nap, nem igazán tudta kivenni ki lehet a fák alatt. Legjobb lesz ha odamegy, hátha újdonsült mestere pihent meg a fa alatt. Közelebb, közelebb, egyre közelebb ért az alakhoz, már csak néhány méter választotta el. - Jó na... na-napot kívánok... * Álla már-már a földet verte, mindenre számított csak erre nem. - Ma-maga mit keres itt? Maga lenne a csapat vezetõje? * Teszi fel a kérdést, vélhetõen új mesterének, miközben jobb kezével rá mutat, nem túl illendõen. A nagy csodálkozás közepette észre sem vette egyik társát, akivel ha minden jól megy, hosszú ideig fog egy csapatban szerepelni.
|
|
|
Post by Satsujinki Izumi on Jun 19, 2012 9:42:04 GMT 1
~Áááh…milyen kellemes is itt a hûvösben. *Nagyon jól érzi magát a fûben feküdve, igazán nincsen oka panaszra. Idõként egy-egy hûvös szellõ is hozzáad az érzéshez, legalább ennyi jó legyen az égetõ nap mellé. Mindez nagyon szép is jó, de kezdi már hiányolni diákjait, ha nem érkeznek meg hamarosan, akkor kénytelen lesz a próbát sikertelennek ítélni. Mert hát a késés ebben a világban nem tolerálható még a nõ szemében sem. De egyenlõre még van egy kis idejük, nincs ok a félelemre. De mint a mondás tartja „emlegetett szamár”, máris elõtoppan az elsõ nebuló, méghozzá a legfiatalabbik, Akise Aru. És máris elsõ ballépése, hogy letegezte jövendõ tanárát. -Áh, Aru-kun ha nem tévedek. Kérem, ha nem szeretné, hogy leharapjam a fejét, innentõl magázzon. Lehet az Akadémiai tanárok eltûrték, de én nem fogom. *Mondja mindezt mosolyogva.* De egyenlõre üljön le, amíg várunk a többiekre. *Ajánlja fel neki nagylelkûen, mi oka is lenne arra kényszeríteni már most, hogy álldogáljon, még a delikvensek sem érkeztek meg a próbához. Nem is szaporítom a szót, a drága Fujin is betoppan, aki láthatóan megrökönyödik a tudattól, hogy ez a fehér hajú nõszemély lesz a tanára. -Arara! Fujin-kun!*Pillant fel mosolyogva, majd alkarjaira támaszkodik.* Tudja, hogy nem illik mutogatni. Jobb ha abbahagyja, mielõtt eltöröm az ujjait. *Fenyegeti meg már-már túl kedvesen, mégis lehet érezni azt a fenyegetõ auráját. A nõ végig tekint az ifjún, mintha más lenne, mint legutóbb. Vörös ruha, új haj, és mitöbb, sokkal vidámabb kisugárzás. Határozottan sokkal vonzóbb kiállású férfi lett belõle, mint ami elõtte volt. Egybõl gyanakodni kezd ennek a hátterére, de még mielõtt elkezdené ezzel piszkálni, jobb kezével megpaskolja maga mellett a földet invitálóan. -Üljön le Fujin-kun. Megváltozott egy kicsit fiam. Csak nem elhívta a lányt? Ne is tagadja, majd kicsattan! De még mielõtt válaszolna, elmondom mindkettõjüknek, hogy csak tíz percet fogok várni a harmadik tagra, ha nem jön, elbukták a próbát. És még nagyvonalú is voltam, úgyhogy reménykedjenek, hogy Ren-kun idõben érkezik.
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jun 19, 2012 10:54:11 GMT 1
-I-Igenis, sajnálom sensei, megígérem hogy nem lesz több ilyen eset. ~Ember, hogy lehet ilyen mondatokat mosolyogva mondani, ijesztő a sensei, remélem nem fogok összetűzésbe keveredni vele. -Oh, Fu-Fujin-kun? Bizonyára te egy csapattárs vagy, örülök a találkozásnak Akise Aru vagyok, de hívj csak Aru-kunnak, a legtöbben úgy szólítanak, de ha akarod adhatsz becenevet is, mondjuk katanás fiú, vagy jóképű, bár inkább rád hagyom a döntést, persze nem kell becenév ha nem akarod. Mindenesetre, ez a Ren-kun, remélem hamarosan megérkezik kíváncsi vagyok a harmadik csapattagra, vajon lány vagy fiú, ha tippelnem kéne lányt mondanék.
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jun 19, 2012 11:39:09 GMT 1
~ Hehe milyen kedves... nem úgy tûnik, mint aki viccelne, igazán hátborzongató, az ahogy mosolyogva megfenyeget. * Már rántja is vissza a kezét, még a végén tényleg eltöri az ujjait. A kezével, amellyel az elõbb még mutogatott, a tarkóját kezdi vakarni, arcán egy amolyan " jól van na nem kell a balhé" mosoly jelenik meg. Ebben a pillanatba pillantja csak meg a fiút, el is gondolkodik egy kicsit. ~ Hmm, az már világos mi lesz a feladat. Vigyázni erre a gyerekre. De hol vannak a többiek? *A kis srácon végignézve észreveszi rajta a fejpántot, de nem kapcsolt egybõl, csak miután a fiú bemutatkozott. Mint derült égbõl a villámcsapás, úgy sújtja le a Fujint a tudat, mikor rájön, hogy a kis krapek a csapattársa lesz, nem csak egy kis kölyök akire vigyázni kell. ~ Na nem már ez vicc... katanás fiú? Jóképû? Ééértem már, ez biztos csak egy rossz tréfa a sensei részérõl, vagy valami komolyabb, talán genjutsu. Mindenesetre jó humora van a senseinek, ki se néztem volna belõle. * Egy pillanatra meg is nyugszik, mély levegõt vesz és kifújja. Sajnos túl korán nyugodott meg, sõt ismét aggódhat, mégpedig azon, hogy idõben megérkezzen a harmadik tag is, különben lõttek nekik. ~ Ennek fele sem tréfa, ismerem annyira Izumi-sant, hogy leszûrjem nem viccel. De akkor ezek szerint... *Fejét Aru felé fordítja, arcáról olvasni lehetett, hogy egy világ omlott össze most benne* * Nincs mit tenni, bele kell törõdni, nem teheti meg, hogy lelépjen, talán ez az utolsó lehetõsége. Letörten sétál a sensei mellé, és dobja magát a földre. - Üdv Aru, nagyon örülök, hogy csapattársak lehetünk. - azért az arcán nem ez látszik. * Hátát nekiveti a fának, beletörõdik a sorsába, ennél rosszabb már úgyse lehet. Majd a nõ felé fordul ezek után. - De! - válaszol elõször tömören - Elhívtam, ahogy javasolta, de ennél ne képzeljen többet bele. Épp ezért is mondtam el, nem szeretném, ha ezzel piszkálna. ~ Ren. .. Ren... Ismerõs a név, de honnan is? Nem, nem onnan... akkor... nem az sem õ... Megvan! Igen tudom már, még a Fû országába való kirándulásnál alkottam vele egy csapatot. Nem igazán voltam vele kedves, így utólag belegondolva. Csak remélni tudom, hogy nem fog késni.
|
|
|
Post by Satsujinki Izumi on Jun 19, 2012 12:26:34 GMT 1
*Aru elleni pszichológiai támadása sikerrel zárult, vele valószínûleg nem lesz gondja a „nevelés” során. Mosolyogva tudja le magában a kisfiú bocsánatkérését, de kicsit el is kuncogja magát, amikor bemutatkozik Fujinnak. Milyen kis édes, nem talál rá szavakat. -Boo-boo! Nem talált Aru-kun. *Ebbõl értheti, hogy Ren nem lány, hanem a másik nem tagja. De Fujin reakciója is lenyûgözi, ahogy meglátja a kis Arut. Valószínûleg nem erre számított, hogy egy tizenkét évessel fogják összetenni. Ez még jó kis konfliktus forrás lehet, tekintve az Ifiúr viselkedését. Tagadhatatlanul nem tetszik neki, de a nõ csak mosolyog tovább, és élvezi az idõ varázsát. De kérdésére sem marad el a válasz, Fujin, mégha csak egy kicsit is, de megnyíl elõtte. -Óóóh? Valóban? Biztos jól érezhette magát vele, talán még csókolóztak is. *Egy mozdulattal a hátáról a hasára fordul, könyökeit a földre szögezi, állát pedig tenyerére támasztja.* Olyan boldogabbnak tûnik, más a kisugárzása, akármi is történt, biztos mély nyomot hagyott magában. És ez nem is baj, örülök, hogy szocializálódik. Ki az a lány? Annyira kíváncsi lettem, szeretem a szerelmes történeteket. Ne legyen már ennyire elutasító, meséljen kicsit! *A szemét fajtáját ennek a nõnek! Már csak azért sem fogja hagyni, hogy Fujin lepattintsa a témát, fõleg mert így zavarba hozhatja. Elég jó szórakozás az ilyen játék. De egy pillanatra most Arura néz. -Aru-kun, maga volt már szerelmes? Tetszett valaki? *És mindezt szélesen mosolyogva.*
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jun 19, 2012 16:37:03 GMT 1
A sensei és Fujin, valamilyen lányról beszélgettek, biztosan Fujin barátnője, és a barátságos beszédstílusból ítélve biztosan találkoztak már valahol, ahogy Fujin és Izumi sensei beszélgetettek, egyszer egy kérdés szegeződött hozzám, a kérdés azt takarta hogy, tetszik-e valaki. A fejemet gyorsan lehajtottam és egy kicsit elpirulva mondtam hogy, nem-még nem, ahogy ez a mondat elhangzott felemeltem a fejem, de még mindig engem nézett, hogy ki kerüljek ebből a kellemetlen helyzetből, egy gyors kérdést tettem fel Fujinek. -Fujin, esetleg hívhatlak Fujin-kunnal, esetleg Fujin-san?
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jun 19, 2012 17:38:01 GMT 1
- Tény, hogy igaza volt, el kellett hívnom õt. Sokat változott azóta a világnézetem, de semmi olyan nem történt, amire gondol. * Szemével végigkíséri ahogy a nõ a hasára fekszik. - Szóval szereti a szerelmes történeteket, ez esetben az javaslom vegyen ki néhány könyvet ebben a témában. Tõlem ugyanis nem fog ilyet hallani, mivel szó sincs errõl. Egyébként a lány neve Sarutobi Akio. * Utólag maga is meglepõdik, hogy anélkül beszélget mesterével ezekrõl a dolgokról, hogy zavarba jönne. Úgy tûnik valóban sokat fejlõdött a személyisége az utóbbi idõkben. - Hívj ahogy akarsz, nekem mindegy. - veti oda a választ a fiúnak, egyelõre nem igazán tudja, hogy kezelje a srácot.
|
|
|
Post by Satsujinki Izumi on Jun 19, 2012 20:26:46 GMT 1
*Aru szégyenlõsen lehajtja a fejét, és megajándékozza egy nemleges válasszal. Olyan kis ártatlan lelkecske, csak vidáman mosolyog vissza rá. Úgy dönt nem is bántja tovább, beéri ennyivel, egy ilyen fiatal gyermeket különben sem jó ilyenekkel zaklatni. Nem úgy mint az idõsebb Fujint, ellenállása lenyûgözi, csak azt váltja ki vele, hogy mégtöbbet akar tudni. -Sajnálom Fujin-kun, de már minden könyvet elolvastam, amit méltónak találtam arra, hogy rátegyem a kezemet. De rendben van, megadom magam. *Végül elhangzik a leányzó neve, és határozottan állíthatom, az álla leesik a nõnek.* Sarutobi Akio? A Hokage unokája? Maga aztán nem kispályázik fiam. *Már megállapodna, hogy nem piszkálja tovább Fujint, de a kedvesen hozzászóló Aruval való viselkedése szemet szúr neki. Ideje egy kis bemutatót tartani sajátos nevelési módszerébõl. Mosolyogva feltápászkodik, majd jobb kezével zanbatoja után nyúl és lassan kihúzza helyérõl. -Fu-jin-kun. *Mosolya egy pillanatra sem tûnik el arcáról, és ahogy teljesen kihúzta kardját, ember feletti sebességgel hasít bele a fába, ami alatt Fujin foglalt helyet, alig láthatták a mozdulatot, csak akkor jönnek rá, hogy történt bármi is, amikor a fa elkezd eldõlni és a fiú néhány hajtincse is elköszön gazdájától. Ijesztõ mosolya még mindig ott van rajta, mintha pillanatragasztóval erõsítették volna oda, olyan megrendíthetetlen. -Kérem, rendesen bánjon csapattársaival, ha szépen kérdeznek valamit.
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jun 19, 2012 20:49:34 GMT 1
Feltettem a kérdést Fujin-kunnak a kérdés azt takarta hogy hogyan nevezzem, Fujin-kun eléggé flegmán válaszolt. Ahogy a sensei és Fujin-kun tovább beszélgettek kiderült hogy a lány neve akiről eddig beszéltek Sarutobi Aiko. Én eléggé meglepődtem hogy ő az. ~Sarutobi Aiko? Na ne, ilyen nincs. Nem sok időm volt erre a csodálatra mert a sensei valami oknál fogva kihúzta a kardját, aztán visszatolta, én megkérdeztem hogy minek húzta ki a kardját azonban valami hang megzavarta a beszédemet. A fa ketté lett vágva, majd a sensei mosolyogva szónokolta a mondatait. Én csak csendben figyeltem az eseményeket, azonban azon nagyon meglepődtem hogy ketté vágta valaki a fát, azonban semmit sem mondtam, szótlanul álltam, ott remélve hogy tanulok valamit a helyzetből. ~Rakjuk össze a dolgokat. A sensei kihúzta a tokjából, a kardját, majd visszatolta, a fa egyik vége lecsúszott a másik végéről. Ez csakis a sensei lehetett, majd hangosan ki mondtam a véleményem. --Sensei, maga volt az aki ketté vágta a fát, minden jel erre utal.
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jun 19, 2012 21:41:27 GMT 1
- Mit számit az, hogy kivel áll rokonságba? Különben is már mondtam, hogy nincs semmi köztünk. * Kezd egyre unalmasabbá válni ez a várakozás, ráadásul az idõ is fogy. ~ Hol vagy már? Igyekezhetnél egy kicsit... * Nem látszik rajta, de egyre idegesebb kezd lenni, ahogy az idõ telik. Akaratlanul is ki-ki tekint a fa mellõl, hátha megpillantja a hiányzó embert. Fejét épp akkor fordította vissza, amikor a nõ a nevét taglalta. - Tessék? - kérdez vissza nyugodtan, észre sem vette a történteket. * Hanem, amikor arca elõtt hullott le néhány hajszála, a fejéhez kap, kicsit össze is borzolja haját. ~ Mi a fene? * Még csak ezután jött a java, a fa amelynek hátát is vetette, egyszerre csak dõlni kezdett. Ideje sem volt reagálni, még megijedni se volt ideje, amikor a fa már földet ért. Szerencsére oldalra dõlt fa, nem pedig a fiú fele. Hallva a sensei szavait, majd társa megállapítását, minden érthetõvé vált. ~ Úgy tûnik a sensei hamar megtalálta a kis kedvencét.* néz egy pillanatra a fiúra, majd vissza a nõre* Öregem, ez a mosoly, még álmomban is kísérteni fog. * Lassan feltápászkodik a földrõl, arcán semmilyen érzelem nem volt leolvasható. Leporolja magát, és mélyen a nõ szemébe néz. Farkas szemet nézet a nõvel, arcán lassan egy mosoly kezdett húzódni. Arca mindent elárult, nem rettent meg nõtõl, magabiztosan szemezett vele. De szó sem volt haragról, vagy arról, hogy majd késõbb visszafizeti ezt neki. Inkább tiszteletet érzett a nõ iránt, amiért ilyen határozottan lépett fel. Sok mindent elárult ez a cselekedet a fiúnak, egyrészt, hogy elvárja társaitól, hogy tiszteljék egymást. Másrészt, hogy kiáll a csapata tagjaiért, és ebbõl következik, hogy meglehet bízni benne.
|
|
Ren Hichika
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 104
|
Post by Ren Hichika on Jun 20, 2012 8:34:06 GMT 1
//Először is bocsi a késésért csak a nyár eleje kicsit sűrű lett ,ballagás , vizsga stb//
*Ren előző napja fárasztóak voltak így tudta nélkül el is aludt. Mikor felkelt és ránézett az órára egyből le esett neki,hogy neki 10 perc múlva ott kell lennie (de végül is 20 perce van mivel 10 percet várnak rá),gyorsan felöltözik, és kajáért fut de mielőtt odaért volna megtorpant és azzal a lendülettel megfordult is ki is futott az ajtón. ~El is felejtettem majdnem nincs kaja.. A francba majd kilyukad a gyomrom. De nem baj, az ember tovább bírja kaja nélkül mint ivás nélkül. *Ren a gyorsabb test jutsut használta,hogy odaérjen,de így is már a 10 percen felül volt, még 5 perce volt odaérni persze a tudtán kívül. ~Ez szép már az első alkalommal elkések. Ezt valamivel kompenzálnom kellene majd. De mivel? Vigyek valamit a sensei-nek? Nem az nem jó, nem tudnám mit vegyek neki. *Már csak 3 perce volt odaérni de már közel járt. ~Még is mit idegeskedek ezen? Nem szabad szoros kapcsolatokat ápoljak, mert abból jó nem sül ki. De annyira hiányzik,hogy barátaim legyenek.. *Már csak 1 perce volt mikor a kiképzőpályára beugrott, körbenézett és egyből meg is látta őket egy kidőlt fa tövében. ~Remek már azt is kitaláltam,hogy hogyan kompenzáljam késésemet. Bár azt nem mondom,hogy nem fog fájni. *Miközben közelebb ér észreveszi csapattársait. ~Fujin?? Ő lesz a csapattársam? Nem baj legalább egy ismert arc. De ki az a másik srác a sensei elhozta a fiát,hogy nézze a harcot? Tévedtem ő a másik csapattársam,hisz már fejpántja van. Lehet csak későn érő típus. *Mikor odaér letérdel a Sensei elé. -Üdvözlöm Sensei elnézést kérek a késésért,ígérem többet nem fog előfordulni. *Majd egy kunai-t elővesz a tartójából és a hegyével a saját tenyerébe hasít. -A véremre esküszöm!!
|
|
|
Post by Satsujinki Izumi on Jun 20, 2012 9:50:30 GMT 1
*A nõ csak mosolyog, ami hátborzongatóan hat diákjaira. Fujin feláll, majd hosszasan szemezni kezd vele. Neki ez egyáltalán nem kihívás, rezzenéstelenül szemezik a bátor ifjúval, szokásos vigyorával egyetemben. A fiú szája széjjel húzódik, hát ez elég szokatlan cselekedet egy ilyen akció után. Tekintetébõl viszont nem haragot, vagy más érzelmet olvas ki, hanem tiszteletet. ~Óóóh? Ez érdekes… *A zanbatot megfordítja kezében, és a kicsit nála magasabb Fujin fejére koppint annak markolatával, nem túl erõsen, csak éppenhogy koppanjon. -Örülök, hogy megértettük egymást Fujin-kun. Aru-kun, hívja csak Fujin-sannak. Idõsebb és tapasztaltabb magánál, sokat tanulhat tõle is. *Fordult ekkor Aruhoz kedvesen, de zajt hall a hátuk mögött. Hátra pördül és meglátja Rent, aki közeledett hozzájuk. Elõre lépett pár lépést felé, ám még mielõtt megszólalhatott volna, a fiú térdre vetette magát elõtte és bocsánatért esedezett, végén egy kis véráldozattal. Ez már tetszik neki, milyen kis elkötelezett és lelkiismeretes. Picit felkuncog a látványtól, majd leguggol elé. -Ren-kun. Nem késett el, még volt egy perce, igazán nincs miért bocsánatot kérnie. De ha már így felajánlotta, nem kéne hagyni, hogy kárba vesszen. *Megragadja Ren csuklóját és közel húzta arcához. Szagolgatni kezdi sebébõl kicsorduló vérét, úgy mint ahogy a bort szokás a kóstolás elõtt. Miután elég szagmintát gyûjtött, lassan kinyújtja nyelvét, és érzékien végig nyal a seb hosszán, egy csepp vért sem elvesztegetve. Miután végzett, egy kis szünetet tart, feldolgozva a begyûjtött információkat, aztán újra a fiúra néz, megnyalja szája szélét és vigyorog picit mutatva szemfogait, szemei is másmilyenek. Nyugodt, ám vérszomjas nézés. -Igazán jó az idei nyersanyag. *Jelenti ki mélyebb tónusú és ijesztõ hangon. Ezek után elereszti a fiút és feláll, visszavarázsolva elõzõ kedves arckifejezését. Tapsol kettõt, majd arrébb megy pár lépést. -Sorakozó elõttem! Szervusztok, örülök, hogy mostmár hiánytalanul megvagyunk és kezdhetjük a próbát. A nevem Satsujinki Izumi, de nektek Izumi Sensei, vagy csak Sensei. Ezt a próbát azért rendeztem, hogy megismerjem képességeiket, erõsségeiket és gyengeségeiket. Remélem nem felejtették el, hogy éhgyomorral rendeltem ide önöket, meg is volt erre az okom. *Ekkor elõvesz két madzagon lógó csengõt, és egy zacskót.* Ebben itt, két adag ebéd van, én magam csináltam, szóval örüljenek. A rossz hír az. *Megrázza a csengõket.* Hogy egyikük éhen marad a próba végére, és ki lesz kötözve ahhoz a fához, amit az elõbb kidöntöttem. A tûzõ napon! *Mindezt azzal a hihetetlen mosolyával mondja, hogyan képes állandóan ezt fenntartani? A három ifjú gyomra szinte egyszerre megmordul, ebbõl tudja, hogy szót fogadtak neki, aminek igencsak örül. Odamegy a kidöntött fához, és leteszi oda a srácok ebédjét, nem akarja magával hordani a próba alatt. Eztán visszafordul geninjeihez és feltartja a csengõket. -Ezek az ebédjegyeik Ifiurak! Mindvégig nálam lesznek, tehát meg kell tõlem szerezniük. Ehhez viszont egy út vezet. Úgy kell nekem esniük, mintha meg akarnának ölni. És egy kis csapatmunka sem árthat. Oh, és valamit elfelejtettem mondani. A vesztest TILOS etetni. Ez a büntetése. Nos, ha nincs kérdésük és készen állnak, akár kezdhetjük is. Csak szóljanak.
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jun 20, 2012 10:05:38 GMT 1
Miközben beszélgettünk, a távolban egy ember alakot lehetett látni. Ahogy közeledett ki lehetett venni az alakját. Ez férfi volt. Miután megérkezett letérdelt a sensei elé és átszúrta a tenyerét. ~Ember, megértem hogy sajnálja a késést, de nem kellet volna átszúrnia a tenyerét, valami más is megtette volna, kiengesztelésül. Mindenesetre, nem az én dolgom. A sensei megfogta az újabb csapattárs kezét, odahúzta az arcához, majd végignyalta a sebet, ettől kirázott a hideg, eléggé morbid dolog volt. ~Ezután kettőt tapsol majd azt mondja: -Sorakozó! - ki ő valami tesi tanár, vagy mi, de azért mindenki hamar sorbaállt, nehogy valami baj legyen. Majd a sensei elővett 2db csengőt. Elmagyarázta hogy mi a feladat, mindenki nyelt egyet. ~Ohh, ember ez a feladat? Se vacsora, se reggeli és most ha veszítenék akkor még ebéd sem? Ez itt a pokol. Vagyis nem olyan biztos.. ha nem veszítek akkor semmi baj nem lesz. Hihi, biztos hogy nem fogok veszíteni, és éhen maradni. -Felőlem mehet. mondtam.
|
|