Ren Hichika
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 104
|
Post by Ren Hichika on Jul 5, 2012 21:59:38 GMT 1
~Még,hogy mi legyünk csendbe,hogy nyugodtan ehessen, ez egy szemét alak. -Te mit képzelsz magadról?? Mi az,hogy mi legyünk csendesebbek, inkább takarodj odébb enni,ha ennyire zavarunk,egyébként meg csapattársak lennénk. Segíteni kéne egymást nem leoltani amiért "nem hagy enni" . Azt hiszed különleges vagy csak mert te kaptál kaját. Nekünk is ugyan úgy kijár ha mi nem vagyunk már rég felrobbantál volna egy rohadt kunai alakjában. Csak apró fémszilánkokból állnál. *mondja Ren idegesen. -Igen Aru teljesen egyetértek a véleményeddel. *Ekkor Ren is megpróbál szabadulni de mindhiába, éhsége miatt még erre se volt képes. ~Minden Fujin-on múlik ha nem ad nekünk kaját nekünk lőttek, ő nem lesz éhes de egyedül esélye sincs a sensei ellen.
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jul 6, 2012 9:30:17 GMT 1
- Beszéljetek csak, engem hidegen hagy, addig sem hallom a gyomrotokat. * Megfogadja társa tanácsát, felkapja az obentot, hogy máshol, távol tõlük foglaljon helyet, és lakomázzon. Általában õ nem ilyen, nem csak magára szokott gondolni, sok minden közrejátszott, ami miatt így viselkedik. Kezdetnek ott van az éhség, mint minden ember, õ is ingerülté és nyûgössé válik, amit csak tovább tetéz a meleg, és az a tudat, hogy elbukták a próbát sem tesz jót az idegeinek, még ha új lehetõséget is kaptak. ~ Cöh… Mintha én tehetnék arról, hogy õk vannak kikötve és nem én. Bezzeg mikor egy terv kellett, nem panaszkodtak. Mindegy is, jobb lesz, ha nekilátok az ebédnek. *Arrébb társaitól foglal helyet, s próbál lakmározni. De nem megy, akármilyen éhes is, nem tud egy falatot sem lenyelni. Ekkortájt kezdte el Ren is a szövegelést, megemlítve egy kulcsfontosságú dolgot, ami Fujin fejébe rögtön szöget ütött. ~ Csapattársak? *Hiába volt eddig éhes, most végképp elment az étvágya, leginkább magától, hisz ha valaki, akkor õ tudja, hogy milyen az mikor az embert elárulja a társa. ~ Ennek nincs semmi értelme, mit akart ezzel elérni Izumi-sensei? Miért adott még egy lehetõséget, ha semmi esélyünk sincs? Ha, én most megeszem az ebédet, jól fogok lakni, de a társaim továbbra is éhezni fognak, ráadásul a senseinek azt is sikerült elérnie, hogy összeveszek vélük. Mi értelme hát a második esélynek, ha ezek után nem lesz meg az összhang, és a csapat kétharmad még mindig éhezni fog? Egyedül semmi esélyem ellene, mint ahogy a többieknek sem. Még hogy én lettem a szerencsés... nem, egyáltalán nem, ez inkább csak teher számomra. *Feltápászkodik a földrõl, és az ebéddel a kezében társai felé veszi az irányt. Arcán semmilyen érzelem nem rajzolódik ki, csak megy, halad társai felé szótlanul. Odaérve hozzájuk, leteszi az ebédet a földre, pont a két fiú közé. - Majd én teszek róla, hogy ne éhezzetek tovább. – mondja közömbös hangon, miközben a lábán lévõ kis táskában matat. * Egy kunait vesz ki belõle, és Aru felé sétál, majd megáll elõtte. - Ne mozogj, ha megkérhetlek. Nem szeretném, ha összevéreznéd a ruhámat. * Mondja mindezt teljesen hideg és nyugodt hangon. Kezét hátralendíti, azt amelyikben a kunait is tartja, és belevágja a fába, pont Aru keze mellett. A kötél azon nyomban meglazul, így a fiú már ki tudja szabadítani magát. Kihúzza a fából a kunait, és hanyag eleganciával, a tõle oldalra elhelyezkedõ fába vágja, elvágva a kötelet, amely Rent volt hivatott ott tartani. - Tudjátok mit? Egyétek meg ti az ebédet, nekem már elment az étvágyam.
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jul 6, 2012 11:27:04 GMT 1
*Fujin-san elkezd felém jönni egy kunaial a kezében, és megjegyzi hogy ne mozogjak mert nem akarja hogy véres legyen a ruhája.* ~Na mivan megakarsz ölni? Azt nem hagyhatom egyetlen szó és tett nélkül kisöreg. *Már készültem arra hogy mikor a közelembe ér akkor jól bokán rúgom aztán a fájdalomtól egy kicsit mondhatni leguggol, aztán jól arcon rúgom, hogy érezze hogy nem vagyok szabad préda. De erre semmi szükség nem volt mivel csak elvágta a kötelet, ezután furcsa módon felajánlotta az ételt. Aminek elsőnek nem igazán örültem de a végén csak el fogadtam az ételt.* -Hogy mi együk meg a te kajádat? Mi ütött beléd hogy ilyen dolgokat mondasz, talán hatott a mi kis helyretevő beszédünk, csapattárs? Vagy csak szimplán elment az étvágyad? ~Azért azt kétlem hogy elment az étvágya, hiszen tegnap este óta ezidőtájtig nem ehetett semmit. Ha csak nem reggelizett valamit. Bár amikor harcoltunk Izumi-sensei ellen akkor nem olyannak éreztem a személyiségét hogy csalna vagy nem engedelmeskedne a senseinek. Akkor biztosan rosszul esett neki az amit mondtunk neki Ren-sannal. *A "létfontosságú" gondolatok után, megragadta az ételt majd Ren-san felé nyújtotta.* -Egyél először te. Te nagyobb vagy neked több étel szükséges mint nekem, szóval csak egyél.
|
|
Ren Hichika
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 104
|
Post by Ren Hichika on Jul 9, 2012 8:53:46 GMT 1
*Fujin félrevonult de Ren beszéde után inkább elgondolkozott mint evett volna. ~Vajon min gondolkodhatott így el? *Aztán közelebb jön és közénk rakta a kaját és azt mondta "Majd én teszek róla,hogy ne éhezzetek tovább" Azzal elővesz egy kunai-t amivel Aru felé megy. -Gyerünk ölj csak meg minket vess véget ennek.Úgy is csak szenvedés az élet. *Aztán látja,hogy Aru-t nem megölte hanem elengedte. Végül hanyag módon Ren-t is elengedte és azt mondta együk meg mi az ebédet. Aztán Aru mondta,hogy kezdjem én. Végül rövid gondolkozás után hozzászóltam a dologhoz. -Kezdjem én? Ráadásul Fujin nem is eszik? Ez így nem jó egy csapat vagyunk. El fogjuk harmadolni és mindenki egyenlő mennyiséget eszik. Lényegtelen,hogy ki mekkora hisz egy csapat lennénk. *Aztán kiveszi a saját részét, ami pontosan egy harmada volt az ételnek és remélhetőleg a társai is így tesznek majd.
|
|
|
Post by Satsujinki Izumi on Jul 9, 2012 9:22:38 GMT 1
*Egy pillanattal azután, hogy a fiatalok enni kezdtek, füstfelhõ kerekedik közelükben, aminek közepén Izumi jelenik meg, miután az széjjel foszlott. Arcán õrület sugárzik, széles vigyor és kitágult szemek, aurája hidegvért és gyilkos szándékot sugároz, ezt most jól megcsinálták maguknak a fiatalok. -Mit mondtam az elõbb uraim? NINCS ETETÉS! Nem csak ezt szegte meg Fujin-kun, még el is engedte õket…készen állnak vállalni a következményeket? *Lassan a két zanbató után nyúl és kihúzza õket. Ha jól megnézzük, a pengék formája hasonlít egy hentes bárdhoz, vajon miért is? Lassan kezd el lépkedni feléjük, két kezében a kardokkal. -Ugye mint mondtam, a Sensei sem evett még ma…a menekülés pedig hasztalan, úgyis elkapom magukat. Mik az utolsó szavaik számomra? *Egyre közelebb ér, majd fél méterre tõlük megáll. Úgy tûnik nagyon komolyan veszi a dolgot, jobb ha meggondolják mit mondanak neki.
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jul 9, 2012 12:50:55 GMT 1
-Igazad van, tényleg egy csapat vagyunk. Rendben, akkor hát gyere ide Fujin-san edd meg te is a saját részed, amíg Izumi-sensei nincs itt. *Aru miután Ren elvette a saját részét a tálat Fujin-sannak nyújtja, majd miután kivette a saját részét Aru is elvenné a maradékot de erre sajnos már nem kerülhet sor mivel ekkor hirtelen megjelenik Izumi-sensei a semmiből, az eddigieknél sokkal de sokkal ijesztőbb, gyilkosabb arccal.* -A fenébe, gome-gome Izumi-sensei ezt nem gondoltuk teljesen komo- *De nem bírja végig mondani a mondatot mivel a magyarázkodás közepette rápillantott Izumi-sensei arcára és azonnal "összeszarta" magát.* ~Mi ez? Most tényleg megfog ölni? Ez így nem jó. Elakartam venni egy gyönyörű szép nőt, gyerekeket akartam volna, látni szerettem volna az unokáimat, nem lehet ezzel vége. Ez így nagyon de nagyon nem jó. -Futááás! Fussunk addig amíg lehet, nem akarok a sensei áldozatává válni ez így nagyon nem tuti. A menekülés nem annyira büszke dolog, de a fiam és az unokáim majd büszkék lesznek arra a napra amikor túléltem Izumi-sensei szorítását. *Elkezd futni a senseiel ellentétes irányba, azt remélve hogy a társai vele tartanak és rögtönöznek majd valamit amivel túlélhetik a mostani krízis helyzetet.*
|
|
Ren Hichika
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 104
|
Post by Ren Hichika on Jul 10, 2012 8:01:33 GMT 1
*Aru átadja Fujin-nak a részét majd ő is enni kezdene mikor megjelenik Izumi sensei,ekkor Ren már javában ette Izumi sensei ízletese ebédjét. ~Most ez komoly,hogy jött rá a dologra?? *Izumi arcán gyilkolási vágyat látott Ren amitől az ereiben megfagyott a vér, az a hidegvér ami az arcán sugárzott. Ren kezei remegtek és szinte meg se tudott mozdulni, arcán sugárzott a félem. ~Szóval így fog eljönni a halál. Nem túl szép. De legalább vége a szenvedésnek. *Ren továbbra is mozdulatlan. ~De várjunk a sensei nem ölhet meg minket. Maximum megsebesíthet. De meg csak nem fog ölni. Meg kell próbálnunk egy utolsó dolgot. *Végül Ren összeszedte magát és felállt. Ekkor Aru elkiáltja magát,hogy futás,de Ren megfogja a ruháját és visszarántja, mielőtt túl messzire futna. -Aru ne legyél hülye ha elfutunk végleg elbuktunk. Fujin te szabadítottál ki minket úgyhogy magyarázd el neki miért,hátha megérti. *Ren hangjában még mindig érződik egy kis félelem és e keze is reszket mivel ő teljesen sem biztos magában. -Ja és Fujin mond meg neki,hogy negyedelhetjük is az ebédet. De csak ha nincs más lehetőség. De lehet arra nem lesz időnk mivel azt kérdezte mi az utolsó szavunk, szóval az utolsó szó a magyarázat lesz ha nem fogadja el.
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jul 10, 2012 11:10:51 GMT 1
*Ügyet sem vetett társai óbégatásaira, elég éretlen dolognak tartotta, hogy egybõl az járt az eszükbe, hogy meg akarta õket ölni. Ezek után már Ren beszéde se hatotta, miszerint õk egy csapat, és mindenkinek ugyanannyi jár az ebédbõl. ~ Hm, micsoda álszentség ez. Az elõbb még azt feltételezték rólam, hogy meg akarom õket ölni, most meg játszani próbálják a társak szerepét. *Szótlanul nézi ezt a kis közjátékot a kaja körül, nem érti mire fel ez hirtelen felbuzduló bajtársiasság, amúgy is komolyan gondolta, amikor azt mondta, hogy elment az étvágya. Az ételt is csak azért veszi el Arutól, hogy ne legyen sértõdés belõle, és nehogy a végén senki egyen az ebédbõl. Végül, ha nem is emiatt, de tényleg nem evett senki az ebédbõl, legalább is pár falatnál többet. A semmibõl egy füstfelhõ kerekedett elõttük, bár még ekkor nem tudhatták, hogy Izumi az, legbelül mégis mindenki sejtette. A füst lassan széjjeloszlott, és ami eddig csak sejtés volt, most bebizonyosodott. Valóban Izumi-sensei volt az, és nem tûnt valami vidámnak, szemébõl sugárzott a düh és a gyilkolási vágy egyaránt, a tekintete sem kecsegetett semmi jóval, hátborzongató volt, ahogy vigyorgott rájuk. Úgy tûnik egy percig sem viccelt, mikor megtiltotta az etetést. Két kardja után nyúl és kihúzza õket, majd lassan lépkedve közelít a három fiú felé. ~ Ezt jól megcsináltam. *Gondolja magában, majd Arura tekint, félelmében azonnal bocsánatért próbál esedezni. Még be sem fejezte, amikor hirtelen meggondolta magát és menekülõre akarta fogni. ~ Höh, jellemzõ. Az elõbb még engem oktatott, és játszotta a nagyfiút. Most bezzeg mikor férfiként kellene viselkednie, fejvesztve elrohan. *Nem áll érdekében megállítania a társát, ha ennyire gyáva, akkor hadd menjen. Nem úgy, mint Ren-nek, aki ekkor már talpon volt, megragadta a fiú ruháját és visszarántotta. ~ Na tessék, itt van a másik anyámasszony katonája, úgy remeg a keze, mint nyárfalevél. Az elõbb még neki is nagy volt a szája, most meg az én hátam mögé bújik és tõlem várja, hogy kimagyarázzam magunkat ebbõl a helyzetbõl. *Tekintetét leveszi a két fiúról, és a közeledõ Izumi felé irányítja. Mi tagadás, benne is rendesen meghûlt a vér, Izumi gyilkos auráját érezvén. Megpróbál felülemelkedni félelmén, de egyszerûen nem képes rá, nem lehet nem rettegni azoktól a szemektõl, és attól az arctól, amilyet épp most vág. Egyetlen esélye maradt, megpróbál pókerarcot vágni, hogy ne legyen leolvasható semmilyen érzelem az arcáról. Kicsit hezitál mit is mondjon most mesterének, de végül felszívja magát, és magabiztos hangon szól hozzá. - Ha gondolja, én magának adom az én részemet az ebédbõl. * Utal egy pimasz mosollyal az arcán, a nõ azon megjegyzésére, hogy még õ sem evett semmit ma. - De komolyra fordítva a dolgot, igaza van. Valóban, megszegtem a szabályokat. Döntenem kellett, a szabályok és a társaim között. És végül a társaim mellett döntöttem és vállalom érte a felelõsséget, méghozzá egyes egyedül. A többieket nincs miért büntetnie, az én hibám miatt. Csak nézzen rájuk, az egyik az elõbb próbált meg elmenekülni, a másik pedig úgy reszket, hogy talán jövõre sem hagyja abba. Izumi-sensei ön se gondolhatja komolyan, õk bármirõl is tehetnének. *Elõrelép egyet, és széttárja karjait. - Tessék itt állok maga elõtt, tegyen amit akar. A társaimért tettem azt amit, és ha ezért meg kell halnom, hát legyen. És csak hogy tudja Sensei, magáért is megtettem volna.
|
|
|
Post by Satsujinki Izumi on Jul 10, 2012 22:46:01 GMT 1
*A Sensei rezzenéstelenül nézi végig, ahogy a kis nebulók próbálnak dûlõre jutni a helyzettel. Aru menekülni próbálna, nem is hibáztatja érte, de ez egyben lehetett volna a veszte is, ha Ren nem állítja meg elõtte. Helyesen szól a fiú, ám védõbeszédük elmondását átpasszolta a csapat harmadik tagjának, valószínûleg túlságosan is reszketett a félelemtõl, és nem volt képes az érvelésre. Fujin eztán elgondolkozik, majd a nõ szemébe néz, látszik rajta, hogy próbál félelmén túllépni, többé-kevésbé sikeresen. Kezdi is egy aranyos poénnal, miszerint megosztja vele ebédjét, bár a nõ nem egészen ilyen ételre vágyik ebben a pillanatban. Eztán komolyra fordítja a szót, így tanáruk is így viselkedik, türelmesen végig hallgatja mondandóját. Igazán önfeláldozó gondolatmenet, egy igazi mártír áll a Sensei elõtt, kar széttárva. Igazán nagy fejlõdés az elõzõ önzõ viselkedéshez képest. Némiképp megnyugszanak arcvonásai, már nem érezni azt a gyilkos szándékot, mint elõtte. Elteszi mindkét kardját visszateszi helyére, és tesz egy lépést elõre, így már közvetlen elõtte áll. -Gratulálok Uraim! Átmentek! *És ezzel a lendülettel a fiú hasára tenyerel, és érezheti, ahogy a rejtett penge áthatol testén. Mosolyogva ki is húzza és hagyja, hogy a földre rogyjon. Egy röpke szempillantás alatt a másik kettõ elõtt terem, vidám vigyorával egyetemben, és hasonlóképpen kilyukasztja az Õ bõrüket is, és társukhoz hasonlóan a földre rogynak. Színtiszta feketeséget látnak maguk elõtt eztán, de nem sokáig, szemükkel pislognak párat, majd ki is nyitják a kukkolóikat. A földön fekszenek, ahol az elõbb ültek, amikor szétosztották az ételt. Ám amikor felülnek, láthatják van egy lényeges különbség. Az obento már nincs közöttük, de valaki más igen. Ott ül mellettük Izumi sensei, kezében a kis dobozka és a pálcikák, vidáman habzsolja a nebulók ebédjét.
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jul 11, 2012 7:50:44 GMT 1
~Huh? *Ren megfogja a gallérját mielőtt még Aru eltudna futni, így Aru nem jutott semennyire.* ~Szóval, azt akarod hogy itt maradjak? Rendben, de akkor kéne valami terv arra hogy miként ússzuk meg a sensei eszeveszett gyilkosságos gondolatait. *De nem kell sokáig azon filóznia Aru-nak hogy mivel nyugtathatná meg a a senseit, hogy ne ölje meg őket, mivel Ren átadta a stafétát Fujinnak.* ~Fujin? Huh, talán ő megtudja oldani a dolgot. *Ahogy Fujin kimagyarázza őket a szinte már elveszettnek látszott dologból. A szónoklat végére Izumi-sensei eddig gyilkos tekintete, viselkedése már teljesen átlagosnak volt mondható, a kardjai a helyére tette.* -Áh, köszönjük Fujin-san hogy kimagyaráztál minket ebből a lehetetlen helyzetből. *Ám ekkor Izumi-sensei kimondja azt a dolgot amire Aru legkevésbé sem számíthatott. Átmentetek. Csak viszhangzott a fejében eme szó. Átmentetk..átmentetek..átmentetek. Aru arcára kifestődött a boldogság, bár még nem értette hogy miért de átmentek.* -Hahaha. Átmentünk, yeah. Egyébké- *Próbálná megint befejezni a mondatot, de amikor ránéz Izumi-senseire hogy megkérdezze hogy miért mentek át azt látja hogy Izumi-sensei a tenyerét Fujin-san-ra helyezi. Ez még elment volna egyszerű mozdulatnak, addig amíg Aru nem látja hogy Fujin-san a földre rogy és azon a helyen ahol Izumi-sensei megérintette ne vérezne.* -Most miii? Izumi-sensei nem a- *Most már harmadjára szakítják félbe a mondandóját, amimnek Aru nem éppen örül, de most nincs idő a haragra, Izumi-sensei abban a pillanatban megjelenik előttük, és őket is le akarja szúrni, a rejtett pengével. Bizonyosan ott van valahol a ruhája alatt. Aru próbálna hátra ugrani azonban ez hasztalan, ugyanis Izumi-sensei könnyedén megszúrta Arut. Aru a szúrás után azonnal a földre rogy csupán feketeséget lát maga körül.* ~Genjutsu? *Pár pislogás után, amit Aru azért tett hogy talán majd ezzel megoldja hogy ne legyen feketeség, de ez nem jött be. Amikor eltűnt a feketeség eltűnt a földön találta magát. Ahogy a félhomályból feltápászkodik látja hogy Izumi-sensei jóízűen habzsolja az ételt. Ezzel először nem is foglalkozik, mert hát aki félálomban van azt mit érdekelné hogy valaki eszik körülötte? Lassacsán a homályból felébredve észreveszi hogy társai is a földön vannak, a sensei még mindig eszik. Mostanra már teljesen visszanyerte eszméletét, így azonnal felszólal.* -Izumi-sensei? Ez mi volt? *Kezét a sebre teszi.* Nem úgy volt hogy átmentünk? És ha átmentünk, akkor hogyan? Nem szerezte meg egyikünk sem a csengőket. Akkor hát, Izumi-sensei?
|
|
Ren Hichika
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 104
|
Post by Ren Hichika on Jul 11, 2012 22:22:35 GMT 1
*A kimagyarázás látszólag vagy sikerrel járt vagy Izumi csak sunyi tekintetet vet fel mivel a gyilkolási vágy kihűlt szemeiben. Ren szemében olyan semleges nézésnek tűnt a dolog. Még a kardját is elrakja ami biztató, de közelebb lép ami Ren-nek nem teljesen tetszik hiszen Izumi eddig nagyon kiszámíthatatlan volt. És Ren azt vallja,hogy jobb félni mint megijedni. Ezért kezét a kunai közelébe helyezi. Ám ekkor Izumi megszólal "Gratulálok Uraim!Átmentek!" *Ren el is vette a kunai-tól a kezét. ~Most ez mi ? Csak arra akart volna rávenni,hogy csapatként gondolkozzunk és cselekedjünk. *Ekkor viszont Fujin a földre rogy. ~Mi történt? Most már ezt végképp nem értem. Ismét csak genjutsu??Nem azt észrevettem volna. *Ren visszahelyezi a kezét a kunai-ra. Azt hiszi csak Fujin kap büntetést de akkor előttük terem. Ren mozdulatlan maradt majdnem teljesen leblokkolt arcán izzadság folyik végig. Ekkor leszúrja Aru-t is a tenyerével. ~Mi lehet ez valami láthatatlan kunai, vagy egy rejtett penge esetleg tényleg genjutsu?? *Ekkor Ren előtt terem a sensei. Ren hatalmasat nyel. Ekkor a sensei mozdítja a kezét, de Ren védekezni próbál mihelyst meg látja,hogy egy rejtett fegyverrel van dolga, megpróbál a pengére csapni , de próbálkozása a kései támadás miatt maximum egy kicsit eltérítette de így is hason szúrta. Ekkor Ren előtt elsötétül a világ. Később magához tér, a látása nem tiszta még de egy alakot lát kirajzolódni aki éppen eszik. ~Vajon Fujin az? Csak ő kapott kaját ezért minket genjutsuval leterített. *De később rájött,hogy hatalmasat tévedett mikor kirajzolódtak egy női testnek az idomai. -Izumi sensei. *Ám ekkor egy már egy másik hang szólította a sensei-t, Aru volt az. "Izumi-sensei? Ez mi volt? Nem úgy volt hogy átmentünk? És ha átmentünk, akkor hogyan? Nem szerezte meg egyikünk sem a csengőket. Akkor hát, Izumi-sensei?" Kérdezgeti a fiú kíváncsian. Ekkor Ren feltápászkodik. De csak felülés lett belőle mivel a hasi szúrás nagyon legyengítette. Ekkor ránéz a sensei-re. -Jó étvágyat sensei. *Mondja Ren aztán felveszi a földről a kunai-t amit a védéskor hagyott el miután elájult. ~ Átmentünk, még nem tudom el hinni. bár ez miért olyan fontos nekem? Az előző csapatommal sokkal jobb volt a kapcsolatom. Ezeket meg szinte nem is ismerem. Ishoshi bárcsak itt lennél. Te voltál az utolsó ember akit a családomon kívül szeretni tudtam.
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jul 12, 2012 11:12:15 GMT 1
Arcán nyoma sincs a rémületnek, mégis rettegve várja mihez fog most kezdeni a nõ, merthogy valamit tenni fog, afelõl nincs kétsége. Feszültséggel telve múlnak a másodpercek, csak lenne már vége és esne túl azon a büntetésen. Nincs is ennél rosszabb, mint várni, hogy mi lesz a jutalma a szabályszegés miatt, várni az elkerülhetetlen rosszra. Szíve egyre jobban kalimpál, érzi, számára eljött a vég, és hogy mindez megérte-e ilyen társakért, arra már nem kap választ, úgy érzi. A nõ arcát fürkészve, mintha változást vett volna észre rajta, már nem néz ki olyan vérszomjasan. Lehet, hogy a félelemtõl már hallucinál is? Nem az kizárt, a kardjait is visszateszi helyére, majd elõrelép egyet, így már közvetlenül elõtte áll. Ez már sok volt neki, becsukja szemeit, jobb lesz nem látni azt a rengeteg vért, ami feltehetõleg a saját vére lesz. Gyakorlatilag sokkolta õt, amikor meghallotta a sensei szavait. ~ Hogy mi, átmentünk? De hisz ennek semmi értelme sincs. Az elsõ alkalommal elbuktunk, majd kaptunk egy második lehetõséget. De még mielõtt éltünk volna vele, szabályt szegtem. Most mégis azt mondja, hogy átmentünk? És mi lesz a csengõkkel, egyet sem sikerült szereznünk. Akkor mégis hogyan? Nem, e-ezt nem értem… *Nincs mit ezen érteni, átmentek és ez a lényeg, és még a büntetés is elmaradt. Vagy mégsem? Gyanútlanul áll Izumi elõtt, karjait is leengedi, az elõbb még benne lakozó félelemnek és rettegésnek már nyoma sincs, legszívesebben megölelné mesterét. Csakhogy nem sokáig tart ez az idilli pillanat, a nõ a fiú hasára helyezi tenyerét, és egy csepp megbánás nélkül, pengéjével átdöfi testét. - E-ez most mi-miért? * Egyenesen a nõ szemeibe néz, úgy látszik viccesnek találta dolgot. Undorító, hogy képes ezek után mosollyal az arcán kihúzni a pengét. ~ Sz-szemét… *Ezek voltak az utolsó gondolatai, mielõtt minden elsötétedett elõtte, és a földre rogyott. Eszméletlenül feküdt földön mindaddig, amíg Aru hangját hallván felébredt. Ébredése után, azonnal a gyomrához kap, de hiába tapogatja, sebnek nyoma sincs, úgy látszik megint csak egy genjutsu volt. Megnyugvással tölti el, hogy testén nem éktelenkedik egy tátongó lyuk. Sóhajt egy nagyot megkönnyebbülésként, tekintetét a hasáról, Izumi-sensei felé fordítja. Nem messze ült tõle, és éppen jóízûen falatozott, a nekik szánt ebédbõl. - Jó étvágyat... Sensei. * Mondta morcosan a nõnek, majd gyomra nagyot mordult. Aru lényegében minden olyan kérdést feltett, ami õt is érdekelte. Fölöslegesnek érezte még egyszer feltenni azokat, így inkább csendben ült, és várta a nõ válaszát.
|
|
|
Post by Satsujinki Izumi on Jul 13, 2012 12:40:45 GMT 1
*Diákjai teljesen sokkolva bár, de egytõl egyig felébrednek a genjutsuból, igen jól hallották, GENJUTSU, nincs magukon egy árva seb sem. A fiúk nem létezõ sebeik és kunaik után nyúlnak, és felfedezhetik azt, hogy egyik sincs ott, ahol gondolták, maximum utófájdalmakat éreznek mellékhatásként. Aru egybõl kérdéseket kezd el feltenni, amikre mindjárt meg is kapja a választ, a vidáman étkezõ nõtõl. -Köszönöm Úrfik. Hogy ez mi volt? Genjutsu, mi más? És igen, jól hallották. Átmentek a vizsgán. Hogy miért? Azt mindjárt elmagyarázom maguknak az értékelésemben. Nos, a vizsga elsõ részében, képesek voltak együtt dolgozni, mint csapat, bár ez is elég gyenge volt, gatyába kell majd ráznom magukat, mert ez így nem lesz jó. De nem elég csak csapatként dolgozni, úgy is kell gondolkozni. Erre volt a vizsga második része, hogy kiderítsem, milyen a csapat morál. Tudják ugye, hogy a szabályok fontosak, és azt mondják, mindig be kell tartani õket. És aki ezt nem teszi meg, azt söpredéknek titulálják. De véleményem szerint még mocskosabb söpredék az, aki a szabályok betartása érdekében feláldozza társait. Ezek az elõírások csupán útmutatóként szolgálnak, ezt sose feledjék. Egy pillanatra azt hittem, hogy Fujin-kun is egy szabálykövetõ mocskos söpredék lesz. Végül megnyugodtam, hogy mégsem. *Mondata után még elnyeli az obento maradékát, majd folytatja. -Eddig csak egy csapatom volt, akik ezen a vizsgán átmentek, úgyhogy legyenek büszkék magukra. A nyámnyilaságon lehet segíteni, de a hülyeségen nehezen. Ezért örömmel jelentem be a Satsujinki Csapat megalakulását! Ennek örömére meghívom magukat ebédre, ha már voltak olyan kedvesek, hogy felrobbantották azt, amit maguknak szántam. A végén mindhárman ehettek volna. De még mielõtt elindulnánk, elmondanám miért is vágtam meg mind hármójuk arcát és ittam a vérükbõl. Ezaz én megszokott rituálém, amit egy csapattal mindig végrehajtok. *Elõvesz egy kunait és azzal belevág saját arcába, ami vérezni kezd. -A rituálé része az, hogy én iszom a maguk vérébõl, és maguk is isznak az enyémbõl. Úgyhogy doozo! *Mutat vérzõ sebére invitálóan, és mindegyikük után megnyomkodja a sebet, hogy jöjjön belõle a vér és jusson mindenkinek. Eztán kitárja karjait, és mosolyog. -Ha nem bánják, egy csoportos ölelésnek is örülnék.
|
|
Akise Aru
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
2014, baszki! XD
Posts: 219
|
Post by Akise Aru on Jul 13, 2012 13:56:48 GMT 1
-Ooh, szóval ennyire összetett a dolog. *Válaszolja komolya fejjel, miután hallotta a sensei magyarázatát arra hogy miért mentek át. Miközben figyelmesen hallgatja a sensei szavait, választ kap arra a bizonyos kérdésre hogy miért vágta, és nyalta le a vért a sebről ami ő maga okozott. A sensei megvágja magát hogy mi is igyunk a véréből. Először nem foglalkozik a dologgal mert a sensei említette hogy végre megeteti őket, de miután ez a gondolat elszállt, eszébe jutott hogy mit mondott Izumi-sensei.* ~Huh? Igyunk a véréből? Nos én nem akarom megtenni, de azt mondja hogy ez egy rituálé. Hmm, nem tudom hogy megcsináljam-e. De hát muszály lesz végignyalnom a sebet, mert ha nem teszem akkor talán még azt hinné a sensei hogy nem akarok a csapat tagja lenni.~ -Hmmm, hogy nyaljuk le a sebet? Rituálé? Akkor ez biztos fontos dolog a senseinek, nem igaz? Rendben. *Elindul a sensei felé, magabiztos szemekkel. Aru dűlőre jutott a dologgal kapcsolatban. Megcsinálja a dolgot.* ~Minél előbb lenyalom annál hamarabb lesz vége ennek az egésznek, és annál hamarabb megyünk enni, rendben gyerünk! Bár eléggé undorítónak tartom hogy meg kell nyalnom a sensei arcát, ráadásul a vért kell lenyalni, de már baromi éhes vagyok.~ *Arcát Izumi-senseiéhez közel rakja, nyelvét kinyújtja és lenyalja a vért róla. Miután megtörtént Aru részéről a dolog, sietve távozott Izumi-sensei közeléből, ezután Ren-san és Fujin-san is lenyalja a vért, ezután jön a csoportos ölelés.* ~Ember, miért kell ilyen hülyeségeket csinálni, inkább gyorsan menjünk kajálni, majd kilyukad a gyomrom.~ *Majd Ren, Fujin és Aru is egy kört alkotnak és Izumi-senseiel egyetemben végrehajtják a csoportos ölelést.* -Ez az! Irány a kaja!
|
|
Ren Hichika
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 104
|
Post by Ren Hichika on Jul 15, 2012 21:37:43 GMT 1
~Már értem miért mentünk át, cseles, ámbár nem is rossz trükk, ez bár gondolom elég sok csapat belebukhatott már a dologba. *Ren közben örömmel fogja hasát,amely végül mint kiderült mégsem volt átlyukasztva így már csak a gyomra ürességétől fájt a hasa. Végül a sensei el mondta a vérnyalogatós dolog lényegét, ami a többieknek nem igazán tetszett,de Ren kifejezetten élvezte, hisz ki nem tud ellen állni a vér édeskés és magával ragadó ízének. Ekkor a sensei meg vágta a saját arcát is és mondta,hogy nekünk is innunk kell belőle. Először Aru ivott de látszott rajta,hogy eleinte hezitált, aztán Ren-re került a sor aki tétovázás nélkül lenyalta az utolsó cseppet is. Vagy azért mert nagyon éhes volt, vagy csak tényleg bejön neki a dolog, de én az utóbbira tippelnék. Aztán jött egy újabb dolog ami még Ren-nek is érthetetlen és egyben érdekes volt, bár nem tudta,hogy ez is a rituálé része vagy csak a sensei ilyen ölelkezős típus. ~Ölelés?? Most ez komoly, még a végén itt a végén valakivel jóban leszek, de azt csak nem kellene. Pedig Izumi sensei nagyon barátságos típusnak tűnik. De ha a "történelem meg ismétli önmagát akkor... " Á mindegy egy öleléstől még nem is leszek jóban velük, és nem lesz semmi bajom. *Bár Ren próbálta maga előtt tagadni de eléggé megkedvelte az új csapatát.Aztán Ren is beállt a körbe és részt vett a csoportos csapatölelésben ...
|
|