Genitada Hayiko
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (10 Pont)
Posts: 96
|
Post by Genitada Hayiko on Jun 2, 2012 12:00:40 GMT 1
Elég nyomasztólag hatott ez a környezet rám nézve. Nem is a környezet és az állatok, amikről a vezető locsogott útközben, sokkal inkább ez a hatalmas, párás környezet, amiben rossz volt lélegezni is. Rettentően jólesett volna, ha most hirtelen egy hegyen találtam volna magam, annak a hűvös, nyirkos, tiszta levegőjében. De végül is ezt nem igazán mutattam ki, csak szótlanul bandukoltam a többiek mögött (már ha Sakime kisasszony nem keresgette fel a társaságomat, habár vele is csak néma szemcsatánkat vívtuk akkor). Egyedül Yasuhikot méregettem, gyilkos pillantásaimmal néha-néha, mert egyszerűen irritált, hogy itt és nem a holtak között jár. De ennél többre nem méltattam őt, amíg nem volt rá komolyabb okom. Egyelőre még el akartam kerülni a konfliktusokat a többiekkel. Menet közben volt időm megfigyelni a kifogyhatatlan szavú vezetőt. Csodálkoztam rajta, hogy nem hord magánál fegyvereket. Úgy összességében nézve elég senkiházinak tűnt, koszos, sáros rongyokban, kopaszodó fejjel és még a bőre is csak úgy ragadt a mocsoktól. Legszívesebben kedvem lett volna az első adandó alkalommal elmetszeni a torkát, és végignézni, amint halálhörgések közepette és rángatózva múlik ki a lábaim előtt. Viszont félő lett volna, hogy akkor sosem találok ki innen, erről az isten háta mögötti helyről. Pár órás menetelés után, végül bejelenti a leginkább Konohai hajléktalanokra emlékeztető vezetőnk, hogy eljött a pihenő ideje, ami egy órát fog igénybe venni. Míg a többiek (fáradtan?) lepakolják a cuccaikat és elrendeződnek, addig ő a dzsungel környezetéről világosít fel minket még jobban, nem mintha a jó pár órás menetidő alatt, nem azt tette volna. - Párok, mi? - mosolyodtam el magamban, miközben egy fának dőltem karba tett kézzel pihenés gyanánt, kissé odébb a többiektől, hogy teljesen egyedül lehessek a többiek zavaró zsivajától (ha volt). Nem igazán tudnak meghatni a szavai a dzsungel állatairól, mert nincs félnivalóm egyiktől sem. Nem rendelkezek sem fóbiával vagy bármivel, hogy viszolyognom kéne az ízeltlábúaktól. A macskaféléktől sem rettegek, nem hiszem, hogy komolyabb problémát tudnának okozni nekem, mint mondjuk egy szadista jounin. A majmok meg… Dettó ugyan az a helyzet velük is, mint a nagymacskákkal. Nincs félelemérzetem velük szemben. Viszont amit a kazamatákról mondott az emberünk, az igencsak felkeltette az érdeklődésemet. Kíváncsi voltam rá, hogy vajon miként is nézhetnek ki ezek a Tárnajárók (ha egyáltalán léteznek) és hogy vajon okkal vannak ott, ahol vannak, vagy csupán a véletlen és a természet csúf játéka, hogy ott hozta létre ezeket a lényeket, a környezeti hatásokhoz alkalmazkodva. Ki is használtam az alkalmat, mert nem bírtam tovább türtőztetni magam és a kíváncsiságomon sem tudtam jobban uralkodni, valamint rettenetesen érdekeltek ezek a kazamaták. Hátamat ellökve a fától indultam meg a túravezetőnk felé, aki a mondandóját befejezve egy fának dőlve feküdt a talajon. Még éppen időben határoztam el magam, mivel pont akkor akart egy alattomos pók belém marni a fa törzséről, de szerencsémnek (vagy inkább kíváncsiságomnak) hála, megmenekültem ettől. A vezető elé állva, árnyékot vetve a testére hajoltam fölé: - Elnézést uram, de többet szeretnék tudni azokról a tárnákról. Mondjon róla még többet nekem. Olvastam egy hatalmas erejű technikáról, ami egy ősi épület kazamatáiban lelhető fel. Valóban létezik ez a tekercs, és ha igen, tudja, hogy melyik romos épület mélye rejti ezt a hatalmas erejű kincset? - kérdeztem tőle érezhető kíváncsisággal a hangomban.
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jun 2, 2012 14:30:24 GMT 1
Fura volt, hogy egyik napról a másikra, számomra szinte idegen emberekkel együtt egy dzsungelben találtam magam. Pár napja, még álmodni sem mertem volna errõl. Számomra ez kissé idegen érzés, megszoktam, hogy magányos farkasként teltek eddig a napjaim. Az úton se beszéltem senkivel, õk nem keresték a társaságomat, így én sem kerestem az övékét. Mindenki jól elvolt a másikkal, kivéve egy alakot. Azt hiszem Hayikonak hívják, fura egy alaknak tûnik, elsõ ránézésre kedves alaknak látszik, de mégse kereste a többiek társaságát . Bár ezt magamról is elmondhatom, hisz nincsenek barátaim, ráadásul az egész csapatból senkit sem ismerek. Már egy ideje meneteltünk a dzsungelben, amikor a vezetõnk adott egy óra pihenõt. Nem éreztem magam fáradtnak, és az itteni párás levegõhöz is hozzászoktam már. Közben a kísérõnk beszámolt a lehetséges veszélyforrásokról. ~ Párok, valóban szükség van erre? - végig nézek a többieken, hogy felmérjem a terepet. ~ Remélem nem Hayiko lesz a párom, van valami hátborzongató abban a fiúban számomra. Fura, de mintha egy belsõ hang azt súgná, hogy ne bízzak meg benne. De lehet, hogy én tévedek és valójában csak egy hétköznapi normális srác. Ha õ lesz a társam jobb lesz szemmel tartanom. Csak remélni tudom, hogy mást kapok. - ezekkel a gondolatokkal a fejemben láttam neki a pihenõnek, leültem egy faágra hátammal neki támaszkodva a fának. Nem igazán volt kedvem társalogni a többiekkel, miért is lett volna, nem ismerem õket, õk se engem, mégis mirõl tudnék én velük beszélni. Így hát továbbra is csak a fán ültem, és lógattam az egyik lábamat lefele, figyelve a többieket, hogy mit csinálnak a pihenõ idõ alatt.
|
|
Yuube Sakime
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (7 Pont)
Posts: 65
|
Post by Yuube Sakime on Jun 2, 2012 15:46:53 GMT 1
- Óh...Várható volt, hogy nem lesz sétagalopp a dolog. ~ ...A francba jöttem erre a szerencsétlen kirándulásra. Nincs kedvem Ilyen felettébb melegben bandukolni mindenfele. * Dühét mélyen elássa magában, egy kicsit sem mutatva hogy valójában mennyire elvágyakozik a helyszínről. A helyzet, sajnos a felvilágosítás után sem változik sokat. Eléggé hajmeresztőek a lények amik az erdőt megtöltik. A macskákkal, gorillákkal nem lenne semmi problémája, de a pókok, és piócák, és skorpiók, és tárnalények... Azok nem olyan szimpatikusak neki. Hirtelenjében, elkezdi érezni hogy valamitől borsózik a háta. Idegesen pillant hátra, keresgélve hogy mi oka lehet a furcsa félelemnek, de miután nem lát semmit, úgy dönt ezt csak a félelem okozta. Keletlenül körbepillant, hogy ki olyan van, akihez odamehetne. ~ Hayiko, vagy Rhony meg tudnak védeni. Az ebbel csak veszekedni fogunk, így kénytelen leszek kerülni őt. Akio, nem nem túlzottan kívánom a társaságát... Ott az új srác is! * Túlzott töprengés nélkül odalép a kicsit magát a többiektől elhatároló személyhez, és torkát megköszörüli. - Magányosnak tűnsz. Mint Yuube Sakime, Konoha egyik leggazdagabb családjának, a Yuube dinasztiának a legfiatalabb sarja, kötelezettségeim között van, hogy az ilyenféle események során eltöröljem a falakat a gazdag, és a pór emberek között. Magamra ruházott jogomon azt mondom, hogy te leszel a párom most. Megbízok benne, hogy jól őrzöd majd a hátamat, cserében én is figyelve hogy ne környékezzen meg téged semmiféle aljas csúszómászó veszedelem. Van valamiféle ellenvetésed, vagy nincs? Nos, nem mintha érdekelne, én már eldöntöttem hogy a párod leszek, és ha én valamit eldöntök, akkor azt nem könnyű megváltoztatni. Hogy szólíthatlak szolga... akarom mondani ifjú férfiú, akinek nem ismerem a nevét.
|
|
Rhony Etsuya
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 176
|
Post by Rhony Etsuya on Jun 2, 2012 16:50:06 GMT 1
*A dzsungelben a levegő sűrű volt és ehhez hozzá kellett szokni. De Rhony hamar hozzászokott a dologhoz.. Közben hallgatta a kísérő diskurálását a helyi állatokról, amik ezek szerint nem okozhatnak túl nagy problémát. Aztán elhangzott a felszólítás a párok összeállításához, erre Rhony egyből egy személyre gondolt, persze csak heccből. ~Akio-t lehet meg kéne viccelni egy kicsit. Bár lehet nm jó ötlet. -Néz rá Akiora aki láthatóan többször rápillant Rhony-ra nem-e készül valamire. *Így tovább fürkészett,hogy kik vannak itt.. ~Itt van Hayiko bár ő egy flegma srác aki mellesleg egy idétlen elmebeteg, nem túlzottan csapatjátékos egyén, hagyjuk. *Majd tovább nézelődött a lehetséges társ után. ~Ott a másik csapattársam Sakime.. A francba most ment oda sráchoz már van párja úgy néz ki. *Aztán meg pillantotta Yasuhiko-t. ~Azt hiszem megvan. Hisz ő volt az első akit ezek közül az emberek közül megismertem. *Majd oda is lépett hozzá. -Szevasz, Yasuhiko, rég láttalak, nem lenne kedved esetleg társulni? *Kérdi miközben a távolban meglát egy fa mellet egy termetes gorillát a kölykeivel.
|
|
Kurorai Yasuhiko
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Akad?miai tanul? Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 430
|
Post by Kurorai Yasuhiko on Jun 2, 2012 18:26:56 GMT 1
* Paff, a semmiből megjelenik Yasu, szokásos felszerelésével ( 1 hosszú bokken (Tachni), 1 rövid bokken ( wakizashi), az emberek meglepetésére pedig egy közepes bokken hosszúságú standard hátrahelyezett pozícióban,( standard katana méret). Mindig ellenére szokott lenni a fegyver háton hordozásának, a lassú rántás okán, de egyszerre három kard hordozása az övben, kicsit túlzás lenne. Van nála továbbá, 3 darab senbon, és egy zsebkés ( Nem harc ), illetve a szokásos adag kötszere. ~ Elég sok a veszélyes lény. Egyiket se szabad félvállról vennem...Bár azt a Tárnajárót kerülném...Mégis kíváncsi vagyok milyen lehet. * A párválasztás ideje elérkezik. Fogalma sincs hogy kihez kéne mennie... Rhony, vagy Akio, vagy Saki, vagy Fujin... Inkább úgy dönt megvárja hogy ki fog lecsapni rá. ~ Rhony csapott le. Nos, nincs bajom vele. Szerintem ez elfogadható. - Szia. Igen, azt hiszem nincs baj a dologgal. Csak aztán figyelj a hátamra jól!
|
|
Gushiken Fujin
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 388
|
Post by Gushiken Fujin on Jun 2, 2012 18:31:03 GMT 1
Jó volt csak úgy ott üldögélni, s a lábamat lógatni, nem is igazán hiányoltam mások társaságát. Megvoltam én ott egymagam is, épp egy pókot figyeltem, ami elõttem ereszkedet lefele egy fonálon. Egyszer csak a semmibõl elõttem termett az egyik lány a csapatból. Így közelebbrõl megnézve, sokkal szebb volt, nehéz volt róla levennem a szemem. Hosszú ezüst színû haján megcsillant a fény, annak ellenére, hogy nem sok fény szürõdik be a fák lombjai között. A ruhája sem olyan volt, mint a többieknek, valahogy kitûnt közülük. Nem sokkal lehetett fiatalabb nálam... Amíg én õt elemeztem, addig õ neki kezdett a mondanivalójának. ~ Yuube Sakime.... még soha nem halottam a nevét. -ahogy tovább folytatta a beszédét, egyértelmûvé vált, hogy gazdag családból való. Valóban fennhordja egy kicsit az orrát, de kit érdekel, ezzel nem fog kihozni a sodromból. Hogy leszek-e a társa? Jó kérdés, bár úgy látom õ már eldöntötte. Egye fene legalább így elkerülhetem Hayikot. * Amint befejezte a beszédét, s végre én is szóhoz jutottam, azonnal válaszoltam. - Felõlem.. - mondtam neki, nem túl kedvesen. Hátha észreveszi magát, hogy nem õ a világ közepe. *Közben észrevettem, hogy az elõzõ pók, amit annyira figyeltem, épp Sakime vállán mászott. Óvatosan a táskámba nyúltam, hogy kivegyek egy kunait. Szép lassan feltápászkodtam, egy kicsit el is zsibbadt a jobb lábam. - Ne mozdulj. - mondtam Sakimenek, és szinte egy azon idõben már el is dobtam a kunait. A kunai sikeresen célba talált, meg sem állt a szembe lévõ fáig, ahol is pókostul együtt a fába fúródott. - Jah, és jut eszembe. A nevem Gushiken Fujin...* kis szünet* hölgyem. -mondtam kissé gúnyos mosollyal az arcomon.
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on Jun 2, 2012 18:40:51 GMT 1
*Itt a szünet, kis pihenõ, de a klíma elviselhetetlen, fõleg az Õ zárt ruhájában. Le is ül, ahogy engedélyt kapnak rá, úgy hallgatja az elõadást...hát, nem egészen ilyen kirándulásra számított. Pókok, csúszómászók, óriás méretû állatfajták, nagyon nem tetszik neki az ötlet, hogy tovább menjen, de sajna visszakozni nem lehet, így ez van. Bár egy kérdés megüti a fejét.* -Óriás madár nincs? *Fura kérdés, de Akiot érdekelné egy óriás madár, szerintem egyértelmû miért. PÁRVÁLASZTÁS! Már tudja kit akar magának, Yasu az nem más, de mikor felállna már késõ, Rhony elhappolta elõle.* ~Hogy MI?! *Néz Rhonyra dühödten lángoló tekintettel, ökölbe szorított kézzel, ami az egyik ere tisztán láthatóan lüktet. A legutóbbi eset azzal a perverzzel sem volt piskóta, de most teljesen kihozta a sodrából.* ~Én akartam vele elnniii! Ezért még megfizetsz Hentai Rhony! *Valami ilyesmi üzenetet közvetít a perverz felé. Nos, lássuk ki maradt. Hayiko kicsukva, történt bármi, ettõl függetlenül nem jönnek ki jól. A többieket, akik meg még szabadok nem is ismeri. Hát ezaz Õ szerencséje. Inkább megvárja, amíg kiválasztja valaki...*
|
|
Ren Hichika
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 104
|
Post by Ren Hichika on Jun 2, 2012 21:33:17 GMT 1
*Nos ebben a dzsungelben, igencsak rossz a klíma de meg lehetett szokni. A pókok és az óriás piócák hallatán felcsillant Ren szeme, valami olyasmi járt a fejébe,hogy milyen jó lenne egyet kettécsapni,és végignézni ahogy kifröccsen a vére egy fára. De eddig nem volt szerencséje találkozni ilyen lénnyel. ~Remélem hamarosan találkozunk egy ilyen lénnyel. *Közben elhangzott a parancs,hogy mindenki keressen magának társat. Ren-nek görcsbe rándult a gyomra is, mivel nem szeret új kapcsolatokat létesíteni, a volt csapata és apja halála óta. De ha muszáj akkor muszáj. ~Nézzük csak kit ismerek ezek közül. Őt nem, őt sem, hát azt sem.. óó mily meglepő őt sem. Akkor kénytelen leszek egy idegent leszólítani. *Ren körbenézett,hogy ki lenne a legideálisabb. ~Ott van az a flegma srác,hogy is hívják valami Hakijo vagy mi,nem tetszik az arckifejezése inkább elkerülném, habár ő is ilyen magányos farkas mint én de,hogy őszinte legyek magammal nem érdekel. Akkor lássuk csak ott van az a lány abban az idétlen öltözékben.. De már késő a szakadt pólós srác elfoglalta. Akkor ki van még, az a fekete ruhás ijesztő miért takargatja az arcát, inkább kerülöm és azt is aki a közelében van. *Ren tovább fürkészett, és akkor megakadt a tekintete egy alacsony lányon aki éppen nagyon nézelődött, valószínűleg partner után kutatva. ~Akkor szólítsuk le. MI is a neve, valami A betűs neve van Aiko vagy Akio, lehet nem kéne a nevén szólítsam akkor nem égetem le magam bár mindegy nem akarok tartós kapcsolatot,aztán megint csak szenvedés lesz a vége. -Szervusz, a nevem Ren Hichika, kihez van szerencsém!? Látom még nincs társad. Nem csatlakozhatok esetleg hozzád? *Mondja Ren a kétségeit egy kisebb mosoly alá rejtve.
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on Jun 2, 2012 21:48:26 GMT 1
*Duzzogása közepette elõvesz a táskájából egy szál szárított húst és elkezdi rágcsálni. A klímázos is lassabban szokik hozzá mint a többiek, így még az is rontja a kedvét, de ki gondolná, valaki hozzá lép. Felnéz rá, mert elõször a cipõjét volt lehetõsége megvizsgálni, egy fiú áll elõtte, és felajánlja, hogy lesz a párja. Hát ezt nem egészen így szerette volna, de sebaj, mostmár ez van.* -Szervusz Ren. Sarutobi Akio. Nem bánom, nyugodtan csatlakozhatsz. *Mondja közömbösen, de látszik még mindig a pulyka méreg.*
|
|
|
Post by Gekko Hayate on Jun 2, 2012 21:59:15 GMT 1
Hayiko:
- Technika? Háááát fiam, nem tudom hol olvasott hasonló dolgokat, de nem nagyon hiszem hogy akadna ilyesmi a földalatti rendszerekbe. Ott csak Tárnajárók vannak, pókok, amiknek akkora a szeme mint a feje, és sok rettenetes dolog. Ha volna is tekercs... Akkor azt nyilván Ninják védenék, és ha valakit védelemre állítanak, minimum Anbu rangú. Mit gondolsz, van esélyed három-négy Anbu szintű ninja ellen? Egyébként pedig, ha tényleg tudnék ilyesmiről, minek mondanám el. Annyit nyernék vele, hogy kitagadnak a saját országomból.
Akio:
- Madarak? Nos, igen. A magasabb szinteken vannak hatalmas Sasok, illetve ha van dög időnként látni dögkeselyűket, akár másfél méteres szárnyhosszal. De azt kivéve énekesmadarak, és kis pici, úgy nevezett kolibriket is láthat az ember. Ezek pöttöm madarak, akik nektárt szívnak a virágokból. Az az igazság, hogy a madarak nem jelentenek itt túlzott veszélyt az erdő mélyén. Talán a nyíltban, de ide nem merészkednek be a sasok.
|
|
Rhony Etsuya
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 176
|
Post by Rhony Etsuya on Jun 2, 2012 22:25:00 GMT 1
*Rhony most,hogy megvan új csapattársa, leginkább az ő környékén volt elvégre figyelniük kellett egymásra. De azért kötelességének érezte,hogy Akio-tól bocsánatot kérjen habár, van egy olyan érzése, hogy nem fogja érdekelni ez a dolog. Végül összeszedve gondolatait elindult felé. -Hé Akio. Tudom haragszol de azért szeretném ha meghallgatnál.
(Ha meghallgatja) -Nézd Akio tudom voltak félreértéseink de legalább itt fátylat vethetnénk a múltra és egyébként én is megbántam,hogy úgy viselkedtem.. Nos mit mondasz?
(Ha nem hallgatja meg) -Én megpróbáltam bocsánatot kérni, de ha nem akkor nem. *Majd tiszta lelkiismerettel abban a tudatban,hogy ő megpróbálta és nem ő az egyetlen lány a földön visszaindul társához Yasuhoz.
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on Jun 3, 2012 10:27:56 GMT 1
*Már-már beletörõdne a dologba, hogy nem Yasuval párosította össze a sors, de ekkor a merész Rhony a közelébe lép meghallgatást kérelmezve. Ezzel ismét feltüzelte benne a haragot, látszik is a tekintetén, de ki Õ, hogy ne hallgassa meg legalább amit mond? Hát akkor meghallgatja, jelzi ezt egy bólintással.* -Hát...talán megbocsájtottam volna, ha...*Ezzel feláll, és megragadja a nála jóval magasabb férfiú ruháját, és lejjebb húzz, hogy fejük valamivel közelebb legyen, és hallhassa a lány halkabbra vett beszédét.*...ha nem viszed el Yasut az orrom elõl. *Közli vele eléggé szúrós tekintettel.*
|
|
Genitada Hayiko
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (10 Pont)
Posts: 96
|
Post by Genitada Hayiko on Jun 3, 2012 10:30:01 GMT 1
- Teljesen igaza van, hát hogy is vehetném én föl a versenyt a maguk országának ninjáival és miként is feltételezhettem, hogy majd maga elárulja nekem ezt? Elnézést! - mosolygok állszent módon a túravezetőnkre, majd hátat fordítva neki rögtön eltűnik a kedélyes mosoly az arcomról és helyét ismét a fagyos tekintet, merev arc veszi át. ~ Ha nem akarod elárulni, nekem mindegy, de nem fogsz meggátolni semmiben… - nézek fél szemmel a hátam mögé a bennszülött vezetőre. Ezután, visszaballagok egy fához, hátamat nekivetve és karba tett kézzel állok és várom, hogy leteljen a pihenőidőnk és folytathassuk utunkat. ~ Ahogy sejtettem… - nézek körbe a többieken. ~ Mindegyikük elkezdett szocializálódni és társakat keresgélni magának. Milyen ostobák és gyávák. - jelent meg egy fintor az arcomon, miközben a többieket néztem. - Igen, gyávák, mert félnek és egyedül nem mernek szembenézni a dzsungellel. Egymásra támaszkodva keresnek támaszt a másikban, pedig a társuk is ugyan olyan senki. Hánynom kell ezektől. Ezután lehunytam a szemem és magamban meditálva vártam, hogy teljen már le a pihenő idő.
|
|
Rhony Etsuya
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (12 Pont)
Posts: 176
|
Post by Rhony Etsuya on Jun 3, 2012 12:19:25 GMT 1
-Óh értem, szóval Yasu, hát bocsánat, nem tudtam,hogy vele szeretnél párba lenni. *Aztán,hogy elkerülje a további viszályokat, inkább visszament Yasuhoz. Közben rápillant két csapattársára, Sakime-re aki még mindig az új srác Fujin társaságában van, bár a fiúnak láthatóan nem tetszik a fellengőzése. Majd vet egy pillantást Hayiko-ra is aki éppen a kísérővel beszélt. ~Vajon miben sántikálhat, Hayiko-t nem úgy ismerem mint aki csak úgy odamegy beszélgetni,valakihez, túl flegma ahhoz. *Közben visszatért Yasuhiko-hoz. -Hé Yasu nem tudod meddig tart a pihenő? Indulnék már tovább.
|
|
|
Post by Gekko Hayate on Jun 3, 2012 14:34:06 GMT 1
/ A Párválasztás, egy nagyszerű módszer volt arra, hogy megnézzem hogy melyik karakter kivel akar lenni, és kivel nem. Így, ennek fényében képes voltam létrehozni a legvalószínűtlenebb párosokat. Tudom hogy ezekért utálni fogtok //
* Miután letelik az idő, és a párosok beállnak éppen indítaná a menetet a vezető, de a Konhabeli kísérő felszólal. - Ez így nem jó. Már előre el lett tervezve, hogy kik lesznek a párosok, és itt egyik sem a megadott sorrendet követi, azt nem is említve hogy egy ember * Kezével Hayikora mutat * - Egyedül van. Egyébként belementem volna a dologba, de mivel nem voltatok képesek egy kis együttműködést mutatni, így az eredeti sorsolt összeállítás jön. Akiket szólítok, álljanak össze. Kezdjük a Trióval. Yuube Sakime, Gushiken Fujin, Hichika Ren / Ez az egy olyan csapat volt, ami részben megvan. Sakit mindenképpen olyan ember mellé akartam helyezni, akiket nem ismer, és nem tud majd csicskáztatni /. Az első páros, Etsuya Rhony, és Sarutobi Akio / Hehehe /, az utolsó páros pedig Kurorai Yasuhiko, és Genitada Hayiko / Kérdéses, hogy miért XD?!/. A párok ugyan kereshetik a másik csoportok társaságát, de egymás közelségét nem hagyhatják el. Ez a parancs abszolút, és megszegése később büntetést vonhat maga után. * Miután a felvilágosítást befejezi átadja a szót a vezetőnek, aki vigyorog egy kissé a fintorgó alakokon. Nem mindenkinek tetszik a döntés a párosokkal kapcsolatosan, bár ez nem is csoda azt tekintve hogy sok esetben ellenségekről, vagy pusztán csak ellentétes személyiségekről van szó. - Az út, immáron kissé nehezebb lesz. Valószínűleg araszolni fogunk az eddigiekhez képest. A Város, még igen messze van, megkockáztatom két-három napi járásra. Lesz hideg, lesz meleg, lesz félelmetes, lesz nyugis. Remélem van váltászoknijuk, mert könnyen meglehet, hogy facsarni kell majd belőle a vizet, pusztán csak a pára, vagy akár az eső miatt is, ami elég gyakori az erdőben... Bár a szíve felé, már nem is nagyon esik be. Azt javasolom induljunk is. Pihenni, csak az éjszakai helyszínen fogunk. Ja igen... Ha valaki elbandukol, az engem nem érdekel. De azt is biztosítani tudom, hogy ha nagyon sokáig marad el, akkor a büdös életbe nem nagyon fog kijutni az erdőből. Ha mégis erre kerülne a sor, akkor másszon fel egy fára, és próbálkozzon a magasabb területeken ... De a sasokkal vigyázzatok mert ha megtaláltok egy fészket az veszélyes. Mindegy, induljunk. * A Machetét előhúzza, és szép lassan, mint süllyedő hajó, belemerül a Dzsungelbe. Ismét robot következik, hosszas sétálás, veszekedés a párok között, és az idő egyre romlása. A már-már eddig is iszonyatosan párás levegő tovább romlik, és minden egyes lélegzetvétel után eltöprengetek, hogy vizet próbáltok-e belélegezni, vagy valóban levegőt vesztek. Ez, viszont nem minden. Utatokat egyre jobban környékezi a sötét. A Fák lombjai rátok borulnak, és minden lépés után egyre egyértelműbb hogy ez itt nem a ti játszóteretek. A természet megtűr benneteket, de semmi más. Egyes gyengébb lelkületű játékosokon akár a Klausztrofóbia érzése is eluralkodhat. Körülöttetek mindenféle motoszkálást, és hangokat hallotok. Zümmögést, madarak csicsergését, távolból valamilyen macskafélék ordítását, és meglepetésetekre farkasvonyítást is. - De bolond vagyok, nem is említettem a farkasokat. Egyes legendákban léteztek Óriásfarkasok, nos itt léteznek is. Akkorára megnőnek, mint... nem is tudom egy nagyobbfajta Ninja kutya. Nem kell félni tőlük, tulajdonképpen egészen értelmesek. Lehet hozzánk is fog szegődni egy. Meglepően szelídek ha az ember nem bántani akarja őket. Én már hallottam olyan történeteket is, hogy Farkasok vezettek ki embereket az erdőből... De ha bántanátok őket, vagy fenyegetve érzik magukat, akkor bajban vagytok. Üssétek az orrukat meg, és megfutamodnak. Üssetek valahova máshova, és elharapják a torkotokat. Azt hiszem, értitek hogy ilyen lények mellett, miért szoktuk azt mondani, hogy nem kell védelmezni a Falunkat, megvédi az magát... Nos tulajdonképpen akad egy kevésbé sűrű része is a Dzsungelnek, ahol kereskedelmet lehet folytatni, de az se egy sétagalopp. Egyértelmű miért gondolják sokan a Falvat, a Kereskedők Rémálmának. * Miután befejezi a locsogást a vezető, indulna újra, de figyelmét eltereli egy piciny kis kék virág, ami vastag telepekben nő az egyik Hatalmas fa tövében. Egy intéssel odavezényli a csapatot. - Ubume könny. Ez egy egészen ritka növény még itt is. A mitológia szerint, Ubume egy gyönyörű szép asszony volt, aki elvesztette az életét szülés közbe. A szelleme az erdőt járja, és éjféleken, ha senki nem látja keservesen sír a fák tövébe. A könnyek növénnyé változnak. A fáma azt szólja, hogy a kisfiú, akit megszült gyenge egészséggel lett megáldva és meghalt volna. De a hirtelen megjelent Kékes kis növényke kecsketejjel elkeverve megmentette az életét. Hogy az asszony történetéből mi igaz, vagy sem, azt nem tudni. De ez a kis növény, nagyszerű gyógyír majdnem mindenre. Sebre helyezve fokozza a gyógyítást, ha elfogyasztod enyhít a gyomorfájáson, vagy a szoruláson. A Gyökere igencsak sok vitamint tartalmaz... Az az érdekes az egészbe, hogy ha az ember megkóstolja a növényt, valóban sós az íze, mintha könny lenne. Nos, gondoltam megosztom hátha érdekel valakit. * Az út folytatódik, majd mikorra már teljesen elvesztitek az időérzéketeket az erdő mélyén uralkodó sötétség miatt, a vezető megálljt parancsol egy viszonylag széles helyen, két, akár ezer éves fa között, melyeknek 25 Méteres a törzse. - Nos, nagyon hirtelen lesz itt este. Tudom hogy egy napi túra után nincs kedvük de gyűjtsenek faágakat. A minket két oldalról határoló fák mellé, két két 10 méteres sáncot kell építeni hogy este ne lepjen meg minket semmi... A Három emberből álló csapat menjen el tűzifát gyűjteni, de ne túl messze. Ha gond lenne, csak kiabáljanak. A másik két csapat próbáljon kihegyezhető vastagságú ágakat hozni. Addig én körbenézek, hogy biztonságos-e a terep. Ha baj van, kiáltsatok!
/ A Fákat úgy képzeljétek el, mintha két nagyjából 25 méter hosszú fal lenne egymás mellett, 10 méteres távolságban egymástól. Eközé akartok sáncot építeni /
|
|