Kotazuka birtok

[kapos]

Egy egész nagy telken lévő, közepes méretű ház. A család anyagi helyzetéhez éppen passzoló körülmények. A hátsókert úgy háromszor nagyobb mint első testvére, egyik hátsó sarkában pár fával körülvett kis tó áll. A ház berendezése szokványos Japán család mintájára készült, a szobák elosztása igen jó. Egy természetesen a szülőké, egy a lányoké egy pedig Thokaroé.

[kapos]

*Thokaro nagy nehezen kinyitotta a szemét, még fáradt volt. Nagyon. Visszaaludt.
Öt óra múlva: Ismét szemnyitogatás történt, de már sokkal jobb állapotban, már egész jól érezte magát. Kikászálódott az ágyból és felöltözött. Szép lassan lesétált a lépcsőn és legyngyobb "örömére" fiatalabb nővérével futott össze. Bár az most meglepő módon nem kezdett el magyarázni a különféle növények terjedési ciklusairól, csak felrobogott a szobájába. A fiú csak megrándította a vállát és tovább baktatott. Reggelizett és végül elindult az Akadémiára, hogy imét találkozzon a mesterével és csapattársaival.*

[kapos]

*Thokaro besétált a házba. Épp akkor, amikor édesanyja jött vele szembe. A nő sugárzó mosollyal nézett rá.*
-Óó, Thokaro! Ugye sikerült kicsim? Hogy kérdezhetek ilyen marhaságot? Egy Kotazuka mindíg elsőre leteszi a Chunin vizsgát!*Mondta és széles vigyorral átölelte fiát. Ő viszont megpróbált szabadulni, nem szerette az ilyen érzelgős izéket. Egy kis küszködés után sikerült is neki.*
-Igen, Anya. Sikerült és most megyek is edzeni egy kicsit. Még gyakorolnom kell az új Jutsumat.*És választ nem várva kiviharzott a hátsó kertbe. Ott gyakorolta a Föld Part Visszatérést, egyszer sem rontotta el. Föld Klón Jutsut is elvégezte egyszer, az egyik hasonmáson bemutatta a Fejvadász Jutsut, 'míg a másikon a Táncoló Levél Árnyékot. Természetesen mind sikeresen és gyönyörűen hajtotta végre. Majd befejezés képp dobott pár Senbont az egyik fára. Ezután bement a házba, megkérte édesapját, hogy időben keltse fel, lezuhanyzott és lefeküdt.*

[Másnap]
*Thokaro, apja mély hangjára ébredt. A férfi öt órakor ébresztette fel fiát. A srác felöltözött és bepakolt a táskájába (Három darab, kis méretű kenyeret, egy kis sajtot, három üveg vizet. A fegyvereket nem a táskába rakta, hanem a megfelelő tartóhelyükre.) Fél hatkor pedig rávette magát, hogy lemenjen és elinduljon. Megpróbált kislisszolni az ajtón, de nem sikerült neki. A családja már ott várta, a nővére, Shuri vísítva fogadta. És majdnem a nyakába is ugrott, de apja megállította és beszélt.*
-Nos, fiam. Elérkezett az idő, hogy Te is Chuunin légy. Biztosak vagyunk benne, hogy sikerülni fog neked és nagyon reméljük, hogy nem fogsz elbukni mint Kekko. (*A család Kekko halálát bukásnak vélte.*) Szóval kell adnom neked valamit, amit minden egyes családtag a vizsgája előtt kap meg a klánvezetőtől.*A férfi előhúzott a háta mögül egy vörös színű tekercset és átnyújtotta fiának, Thokaro ránézett, aztán vissza apjára.*
-Ebben egy lény van elrejtve, ami csak arra vár, hogy Te felszabadítsd és uralmad alá hajtsd. Nézd nekünk is van! Csak a Vizsgán próbáld ki és tudd, hogy nagyon hasznos lehet!*Mondta és minden tag felmutatott egy-egy ilyen tekercset, mindnek más és más színű. A fiú megköszönte és elbúcsúzott, erre nem számított. Még szerencse, hogy Shuri néhány napja megtanította neki a Megidéző Technikát. (Végülis lehet, hogy nem is csak szerencse.) Végfül elindult a megadott helyszín felé.*