Hiroshi Senshi
Játékos Karkater
Levelek K?zt Rejtőző Falu Kekkei Genkai-Byakugan Chuunin Szint. 7. (30 Pont)
Posts: 297
|
Post by Hiroshi Senshi on Feb 22, 2008 21:02:46 GMT 1
*Szomorúan bámulja ,hogy csak 2db vízpaca lett belõlük de akkor is a kis haladás is haladás.* ~Hmm nagyon erõsen kell koncentrálnom és pont a megfelelõ chakrát eltalálnom majd alakot formálnom. Ez nagyon nehéz de nem adom fel tovább próbálkozok.~ -Ok sensei akkor most jobban oda fogok figyelni a testformálásra. *Nagyon erõsen koncentrál majd pedig a chakráját a vízbe irányítja a lábán keresztül. Majd pedig elkezdi formálni a klónokat akiknek a kézjelekkel fog tudatot adni. Majd kimondja.* -Víz Klón Jutsu (Mizu Bunshin no Jutsu)
|
|
|
Post by benceqw on Feb 22, 2008 21:15:50 GMT 1
Senshi: Koriki feláll, és csak annyit tud mondani: -Gratulálok! Az edzést befejeztük.-mivel két tökéletes Senshi klónnal találta magát szemben. Hogy legyen neki is valami öröme, szétverte a klónokat mankójával. -Ez a jutsu nagy erővel bír. Használd bölcsen. Én visszamegyek a kórházba. Menj haza! Pihend ki magad. Megérdemelsz egy kis pihenőt. Keményen dolgoztál.-azzal el is indul. *Végül csak megtanulta. Nagy jövőt látok ebben a fiúban.*-gondolja magában, miközben egyre távolabb kerül Senshitől.
|
|
|
Post by mizoka on Feb 23, 2008 14:33:48 GMT 1
Mivel Kanoto futott, hamar oda ért, igaz a sólyok miatt közel sem tudott olyan gyorsan menni mint általában. Bent az erdõben egy tisztásra ment, ahol a számára kijelölt sensei már várta. -Örvendek a szerencsének!-köszön Kanoto, majd várta hogy végre neki foghasson a tanulásnak. *Unalom ûzésnek amíg a sensei elmagyarázta a tennivalókat, Kanoto emelgette a karját, és mivel rajta voltak a súlyok, olyan volt mint ha súlyzózott volna, ezzel is erõsítve magát és még bemelegítésnek sem utolsó!*
|
|
|
Post by benceqw on Feb 23, 2008 14:52:06 GMT 1
Az egyik fánál egy női alak jelent meg. Odahívta Kanotot mag mellé, majd bemutatkozott. -Szia! A nevem Kumino. Én leszek egy kis ideig a magántanítód. Nem is beszélek többet, inkább kezdjük el.-gyorsítja fel az eseményeket. Odavezeti egy fasorhoz, és elővesz egy kést. -A feladatot annyi lesz, hogy chakrát kell vezetni a késbe. Elősször bemutatom.-koncentrálja a chakráját a késbe, azon egy kis chakra nyúlvány jelenik meg. -Most próbáld meg te. Az a feladatod, hogy próbálj meg nagyon mélyről, szél alaú chakrát vezetni a késbe. Minél vékonyabb, és minél élesebb legyen.-mondja el a feladatot, majd megigazítja mellét, és elővesz egy icha icha könyvet. Leül egy fa tövébe, és elkezd olvasni.
|
|
|
Post by mizoka on Feb 23, 2008 17:38:31 GMT 1
Nem hangzik nehéznek a feladat.-gondolja Kanoto- De minden esetre nem becsülöm alá. *A kezébe vesz egy kést, majd megpróbálja a kezébe, majd a késbe juttatni a chakráját. Kanoto erõsen koncentrált arra, hogy erõs szél alapú chakrát juttasson a késbe.* -Remélem sikerülni fog! Nem akarok alul maradni a csapat társaimmal szemben!-gondolta
|
|
|
Post by miyako on Feb 23, 2008 20:22:36 GMT 1
Miyako az erdőben sétált, amikor meglátott egy fiút és egy nőt, feltehetően a senseiét. Először nem tulajdonított nekik különösebb figyelmet, de aztán kicsit közelebb ment hozzájuk. *Hn.... vajon megszólítsam őket?* Kérdezte saját magától a lány. *Agh.... mikre gondolok? Inkább csak leülök és nézem őket.* Az elhatározása után még közelebb ment hozzájuk és egy fa tövében leült. Hirtelen eszébe jutottak a Kiriben történt dolgok, a szülei halála. *Nem..... nem lehet..... ennyire rossz minden!* Kesergett magában és bár ő maga nem látta a haláltusát, mégis tisztán látta maga előtt a csöpögő vért és hallotta a halálhörgést. Ekkor belekarmolt a földbe, hogy a testi fájdalom elvonja a figyelmet a lelkiről.
|
|
|
Post by hiachi on Feb 23, 2008 20:25:48 GMT 1
Hiachi úgy tett ahogy a sensei-e mondta és az imént látott kézjeleket õ is megformálta. Azután chakrát vezetett a lábába és megpróbált olyan sebsességgel futni a sensei körül, mint ahogy azt õ is tette. ~ Elég nehéz ez a jutsu, de meg fogom csinálni.. muszáj lesz, hogy erõsebb legyek... különben...~ gondolkodott a fiú miközben koncentrált és fenn tartotta a chakra szintet a lábában. Miközben futott megpillantott egy lányt aki próbált elbújni a fa árnyékában. Leült a fa tövébe és fél szemmel látta, hogy õt és a senseit figyeli. Próbált kcisit több chakrát irányítani a lábába és hirtelen eltünt a lány és sensei szeme elõl. Megjelent a fa melett és megérintette a lány vállát. Ezután csak várta az a reakcióját.
|
|
|
Post by miyako on Feb 23, 2008 20:46:56 GMT 1
Miyako csak arra lett figyelmes, hogy a fiú eltűnt a szeme elől. Aztán egy szempillantás alatt megjelent mellette és megérintette a vállát. A lány nagyon megrémült és valami sikoly féle hagyta el a száját. Gyorsan felpattant és igyekezett még jobban elbújni a fa mögött. Bár tudta, hogy semmi esélye sincs az elbújásra, azért mégis megpróbálta. *Ez.... ez nem volt..... túl jó ötlet.* Konstatálta magában a korábbi döntéshozatalát. -Go.... gomen.... - mondta alig érthetően. -Nem.... akartam zavarni.... az edzést. - szabadkozott a kunoichi, majd zavarában lesütötte a szemét.
|
|
|
Post by hiachi on Feb 23, 2008 20:51:28 GMT 1
Hiachi látta, hogy a lány kicsit megijedt és ami illeti halotta is. Imét megpróbált elbújni, de valószínüleg ezt õs is tudhatta, hogy nem fog menni. Hiachi szeme mély fekete volt nyugodt, és szomorú. Zsebre dugta kezeit és a lányra nézett. Megnézte a szemeit és az hasonlított az övére. Hirtelen beugrott neki egy kép egy nõ képe nem tudta ki az és nem is melékezett rá így arcán egy kis meglepõdés jelent meg ami a legritkább volt. Egyik kezével megfogta fejét majd egy pillanattal késõbb ismét vissza tért régi énje. Vissza dugta kezét a zsebébe és kcisit megvonta vállát. Leült a fa tövébe ahol éppen állt és felnézet az égre. Elmerült a felhõkben és gondolataiban. Közben fél szemmel figyelte a lányt.
|
|
|
Post by miyako on Feb 23, 2008 20:58:44 GMT 1
Miyako egy pillanatra bele tudott nézni a fiú szemébe. Amit azokban a mély fekete szemekben látott, egészen lenyűgözte, ugyanakkor ismerős volt neki a tekintet. *Ez nem... lehet..... a szemeiben a szomorúság.... a fájdalom.* a kunoichi felismerte ezeket a szemeket, éppen olyanok voltak, mint az ővéi. a ninja leült a fa tövébe, majd a felhőket kezdte el bámulni. Miyako is követte példáját, de ő inkább a napsütést élvezte. -Kiriben.... olyan ritkán süt a nap. - észre sem vette, hogy hangosan mondta ki ezt a mondatot. *Milyen csodálatos.... milyen békés.....* Ezekre már csak gondolt, ezúttal nem ejtette ki száján a szavakat.
|
|
|
Post by hiachi on Feb 23, 2008 21:04:45 GMT 1
Hiachi látta, hogy alány is leül majd egy kcisitvel késõbb meg is szólal. A hangsúlyból, a lány viselkedésébõl és, a szavakból Hiachi azt vette le hogy ezt igazából gondolatban akarta mondani, de nem volt benne biztos. ~ Kiri... az egy rövidítés.. talán.. Kirigakure. Igen ez lesz az, szóval ez a lány nem Konohi kicsit látszik is rajta, bár nekem nicns gondom vele~ gondolkodott kcisit a fiú és közben fél szemével még mindig a felhõket másikkal pedig a lány nézte. - Hé, te az imént azt mondtad Kiri ha jól sejtem az Kirigakuret jelent ami a Víz országának rejtett faluja. Nem tartozik rám és nem is annyira izgat, de miért vagy itt ? Bár ez nekem mindegy is csak az a kérdés, hogy megvannak-e a mefelelõ papírjaid, mert ha nem akkor a Hokage elé kell, hogy vigyelek- mondta a fiú, de nem nézett a lányra.
|
|
|
Post by miyako on Feb 23, 2008 21:16:19 GMT 1
A hirtelen rázáporozó kérdésektől és kijelentésektől összerándult a gyomra. *Tényleg.... kimondtam.... hangosan?* -I... igen, Kirigakurét jelent.... és.... és.... - kereste a megfelelő szavakat. -Knh.... engem áthelyeztek ide.... mármint Konohába.... - mondta kicsit bátortalanul és észrevette, hogy elfelejtette felrakni a konohai fejpántját. Gyorsan előkereste és felkötötte a nyakába. -Itt van a fejpántom. - bökött rá mutatóujjával. -És a papírjaim.... azok megvannak.... ha gondolod.... megmutatom. Majd meg sem várva a fiú válaszát, elkezdett kutakodni kis oldaltáskájában.
|
|
|
Post by hiachi on Feb 23, 2008 21:25:39 GMT 1
Hiachi végig hallgatta a lány és rá se nézett csak egy kicsit bólintott. ~ Vajon miért kérdeztem meg ezeket a dolgokat ? Miért érdekel engem más dolga... nem foglalkozom többet ezzel..~ gondolkodott el a fiú. - Nem kell megmutatnod annyira nem érdekel, igazából nekem mindegy, és nem nagyon izgat miért helyeztek át rád tartozik ráadásul engem egy fikarcnyit sem érdekel, tõlem lehesz it engem nem zavarsz- mondta a fiú és még mindig nem nézett a lányra. ~ Minek beszélek ennyit......~ merült ismé5t kicsit gondolataiba a fiú.
|
|
|
Post by miyako on Feb 23, 2008 21:36:26 GMT 1
Miyako megdöbbent a szavak hallatán. *Nem is érdekli.... egyátalán semmi? Ez a fiú.... a lelke mélyén.... mély és maradandó sebeket hordoz.* A genin egyből megállapította, hiszen ő is ilyen semlegesen válaszolt a Mizukagénak, amikor az áthelyezéséről volt szó. *Azt hiszem.... inkább csendben maradok....* Határozta el és ismét felnézett az égre, ahol néhány madár szállt. *A madarak.... szabad és független lények. Bárcsak..... én is....* Gondolatát azonban nem tudta befejezni, mert érezte, hogy keze egy kicsit elzsibbadt. Kicsit megtornáztatta és amikor készült visszatenni a földre, véletlenül hozzáért egy kicsit a fiúhoz. -Go.... gomenasai. - csak ennyit mondott és lesütötte szemeit.
|
|
|
Post by hiachi on Feb 23, 2008 21:47:38 GMT 1
Hiachi még mindig fél szemmel a lányt nézte nem is nagyon tudta miért talán csak úgy. A lány meg sem szólalt csak elkezdte az eget nézni. Hiachi halotta, hogy Madarak haladtak el fölöttük. ~ Az ember nagy álma a repülés.. vajon, hogy lehet elérni ezt a képtelen álmot? Vajon miért vágynak az emberek oylan dolgokra amit nem érhetnek el és õk ezt tudják mégis vágynak rá. De az álom azért van mert azt nem ehet megvalósítani ezért hívják álomnak..~ gondolkozott el a fiú. Gondolatait megszakította egy érintés és erre a fiú azonnal felemelte kezét és emgfogta azt ami megérintette. Csak akkor vette észre, hogy az a lány keze aki azután bocsánatot is kér. Hiachimég pár pillanatig fogta a lány kezét azután elengedte és egy nagyon kcsiit zavarban volt. Lélegzett egy nagyobbat majd kifujta és ismét önmaga volt. Vissza fordult majd ismét a felhõket nézte. - Bocsi- mondta a lánynak, de nem fordult oda.
|
|