Post by zonajani on Aug 16, 2008 11:25:29 GMT 1
Név: Junnosuke Honami
Nem:Fiu
Kor:12
Kaszt:Akadémiai tanuló
Felszerelések:5 kunai,5 shuriken,20 tetsubishi
Kinézet:Vörös haj, Fekete bõr dzseki, nyakában egy fábol készült fa amulett, egy könnyü bõr nadrág amiben nem izadd meg az ember
Elötörténet:A levelek közt relytözõ faluban született. Szülei nagyon vigyáztak rá mert egy gyereket már elveszitettek amikor a kilenc farkú démon róka megtámadta a falut. Kicsiny szegényes házban laktak. Az apja már kis gyekek korában is észre vette a fiuban relylõ erõt és harci vágyat. Pedig õ azt akarta hogy a generációkon keresztül öröklödõ munkát folytassa... A halászatot. De fütötte a vágy hogy egyszer nagy ninja lessz belöle és nem kell majd ilyen szegénykesen élniük. Ilyen gondolatai már 6 éves korában is voltak. Ahogy nõtt ugy egyre jobban be akarta teljesiteni a vágyát. Abbol a kevéske zsebpénzböl amit kapott probált ninja felszerelést vásárolni de mivel pár kunai-ra se volt elég pénze kérte apját adjon kölcsön neki és majd ledolgozza. Az apja visszautasította a gyeremek ajánlatát. Nem akarta hogy ninja legyen. Junnosuke kezdett beletörõdni a sorsába, hogy nem lessz belöle ninja sose. Egyszerü halászként fogja leélni az életét mig az öregedés nem viszi õt el. Kezdte elsajátítani a halászat mûvészetét. De apja látta hogy nem öröm neki az amit csinál. Vissza emlékezett az õ gyerekkorára. Õ is minden áron ninja akart lenni de az apja nem engedte. Pont mint õ csinálja Junnosuké-val. Az apját még mindig érdekelte a ninja tudom. Az alap jutsukat elsajátittotta még kis korában a barátaitol akik persze mind ninjának áltak be. Miután Genin-ek lettek nem volt idejük tanítgatni. Igy hát Junnoskue apja azt a pár Jutsut gyakorolgatta. Aztán mikor Junnosuke látta mikor a barátai indulnak az akadémiára elszomorodott. Az apja persze látta a letört gyermeket. De megelégelte a folytonos tiltást gyorsan szólt a fiának.
-Junnosuke gyere indulunk. Mondta miközben már a kabátját vette.
-De hova apu? Kérdezte Junnosuke.
-Szerinted hova az akadémiára. Felelte mosolyogva.
-Hiszen oda már nem lehet jelentkezni csak a következõ alkalommal. Mondta lehajtott fejjel.
-Ne aggodj... megoldjuk. Szólt kicsit halkabban.
Junnosuke örömében már majdnem az apja nyakába ugrott.
-Na szedelöcködj. Parancsolt rá a fiúra.
A következõ pillanatban már futott a barátai után hogy elmesélje õ is jön az akadémiára.Mikor elértek az akadémiéra pár óra gyõzködés után az apja kijön.
-Apa mi tartott ilyen sokáig? Kérdezte a fiú.
-Sajnálom fiam...de nem vettek fel azt mondták hogy a legközelebbi alkalommra mikor jöhetnek uj diákok az akadémiára felírtak téged de most nem mehetsz be.
-Nem baj apu te mindent megtettél és köszönöm hogy mégis engeded hogy ninja lehessek.
Majd mikor hazaértek elmesélte Junnosukénak az õ gyerekkorát. A fiú megdöbbent hogy ugyan azt akarja mint az apja és hogy tud pár Jutsut is.
-Apu kérlek tanyts meg azokra a Jutsukra nagyon kérlek a barátaim már biztos tudni fogják azokat a jutsukat és nem akarok nagyon lemaradni tõlük.
-Rendben van.
Junnosuke az apja által tanított technikákat hamar elsajátittotta. De szorgosan gyakorolt és azokat az alap jutsukat is tökéjre fejlesztette.
-Na akkor igaz ezek csak alap jutsuk és vannak nálam fiatalabbak akik már több jutsut tudnak de ez engem nem zavar. Nem akarok a legjobb lenni csak egyszerûen kiváló ninja akarok lenni... és be is teljesítem a vágyam. Mondta erõteljes hanhon a fiú.
-Na összegezzük mit is tudok apám kivejezéseit idézve. Clón jutsu: tökéletes,Testhelyettesitõ jutsu majdnem kitünõ,Szabaduló jutsu: kiváló, Transzformáció jutsu egész jó.
Ha tényleg ilyen jo vagyok nem lessz nehéz a Geninné válás a számomra.
Másnap nagy sietséggel kelti apja Junnosuké-t.
-Fiam ébredj lekésed az elsö napod az akadémiárol.
A fiu azzonnal felpattant gyorsan felöltözött és futott a többi gyerek után akik indultak az elsõ napjukat eltölteni az akadémián...
//Remélem igy jo és nem ejettem tul nagy hibákat//
Nem:Fiu
Kor:12
Kaszt:Akadémiai tanuló
Felszerelések:5 kunai,5 shuriken,20 tetsubishi
Kinézet:Vörös haj, Fekete bõr dzseki, nyakában egy fábol készült fa amulett, egy könnyü bõr nadrág amiben nem izadd meg az ember
Elötörténet:A levelek közt relytözõ faluban született. Szülei nagyon vigyáztak rá mert egy gyereket már elveszitettek amikor a kilenc farkú démon róka megtámadta a falut. Kicsiny szegényes házban laktak. Az apja már kis gyekek korában is észre vette a fiuban relylõ erõt és harci vágyat. Pedig õ azt akarta hogy a generációkon keresztül öröklödõ munkát folytassa... A halászatot. De fütötte a vágy hogy egyszer nagy ninja lessz belöle és nem kell majd ilyen szegénykesen élniük. Ilyen gondolatai már 6 éves korában is voltak. Ahogy nõtt ugy egyre jobban be akarta teljesiteni a vágyát. Abbol a kevéske zsebpénzböl amit kapott probált ninja felszerelést vásárolni de mivel pár kunai-ra se volt elég pénze kérte apját adjon kölcsön neki és majd ledolgozza. Az apja visszautasította a gyeremek ajánlatát. Nem akarta hogy ninja legyen. Junnosuke kezdett beletörõdni a sorsába, hogy nem lessz belöle ninja sose. Egyszerü halászként fogja leélni az életét mig az öregedés nem viszi õt el. Kezdte elsajátítani a halászat mûvészetét. De apja látta hogy nem öröm neki az amit csinál. Vissza emlékezett az õ gyerekkorára. Õ is minden áron ninja akart lenni de az apja nem engedte. Pont mint õ csinálja Junnosuké-val. Az apját még mindig érdekelte a ninja tudom. Az alap jutsukat elsajátittotta még kis korában a barátaitol akik persze mind ninjának áltak be. Miután Genin-ek lettek nem volt idejük tanítgatni. Igy hát Junnoskue apja azt a pár Jutsut gyakorolgatta. Aztán mikor Junnosuke látta mikor a barátai indulnak az akadémiára elszomorodott. Az apja persze látta a letört gyermeket. De megelégelte a folytonos tiltást gyorsan szólt a fiának.
-Junnosuke gyere indulunk. Mondta miközben már a kabátját vette.
-De hova apu? Kérdezte Junnosuke.
-Szerinted hova az akadémiára. Felelte mosolyogva.
-Hiszen oda már nem lehet jelentkezni csak a következõ alkalommal. Mondta lehajtott fejjel.
-Ne aggodj... megoldjuk. Szólt kicsit halkabban.
Junnosuke örömében már majdnem az apja nyakába ugrott.
-Na szedelöcködj. Parancsolt rá a fiúra.
A következõ pillanatban már futott a barátai után hogy elmesélje õ is jön az akadémiára.Mikor elértek az akadémiéra pár óra gyõzködés után az apja kijön.
-Apa mi tartott ilyen sokáig? Kérdezte a fiú.
-Sajnálom fiam...de nem vettek fel azt mondták hogy a legközelebbi alkalommra mikor jöhetnek uj diákok az akadémiára felírtak téged de most nem mehetsz be.
-Nem baj apu te mindent megtettél és köszönöm hogy mégis engeded hogy ninja lehessek.
Majd mikor hazaértek elmesélte Junnosukénak az õ gyerekkorát. A fiú megdöbbent hogy ugyan azt akarja mint az apja és hogy tud pár Jutsut is.
-Apu kérlek tanyts meg azokra a Jutsukra nagyon kérlek a barátaim már biztos tudni fogják azokat a jutsukat és nem akarok nagyon lemaradni tõlük.
-Rendben van.
Junnosuke az apja által tanított technikákat hamar elsajátittotta. De szorgosan gyakorolt és azokat az alap jutsukat is tökéjre fejlesztette.
-Na akkor igaz ezek csak alap jutsuk és vannak nálam fiatalabbak akik már több jutsut tudnak de ez engem nem zavar. Nem akarok a legjobb lenni csak egyszerûen kiváló ninja akarok lenni... és be is teljesítem a vágyam. Mondta erõteljes hanhon a fiú.
-Na összegezzük mit is tudok apám kivejezéseit idézve. Clón jutsu: tökéletes,Testhelyettesitõ jutsu majdnem kitünõ,Szabaduló jutsu: kiváló, Transzformáció jutsu egész jó.
Ha tényleg ilyen jo vagyok nem lessz nehéz a Geninné válás a számomra.
Másnap nagy sietséggel kelti apja Junnosuké-t.
-Fiam ébredj lekésed az elsö napod az akadémiárol.
A fiu azzonnal felpattant gyorsan felöltözött és futott a többi gyerek után akik indultak az elsõ napjukat eltölteni az akadémián...
//Remélem igy jo és nem ejettem tul nagy hibákat//
