Post by rolti on Jun 12, 2008 13:43:00 GMT 1
Név: Dekiagari Uchia
Kor:16
Kaszt: Chuninn
Felszerelés:5 kunai, 4 shuriken
Kinézet:Magas, szürke szemű, hosszú szőke haja fél szemét eltakarja
Nem:férfi
Jellem: kicsit makacs, beképzelt, öntörvényű ember
Előtörténet:
A Levelek Közt Rejtőző faluban születtem. Édesapám egy nagy tudással rendelkező jounin és édesanyám egy átlagos ninja volt. Amikor megszülettem apám a Dekiagari nevet adta nekem ami azt jelenti hogy 'szélvész gyors'. Egyszer amikor 5 éves voltam, édesapám megmutatta nekem a kedvenc jutsuját a Chidorit. Annyira lenyőgözött hogy még aznap megfogadtam, ha majd shinobi leszek ezt a technikát mindenképpen meg fogom tanulni. De apukám azt mondta hogy ezen nagyon gyorsnak kell lenni és kell hozzá nagyon sok chakra is. Éjjel-nappal gyakoroltam, volt amikor napokig nem ettem csak gyakoroltam egész nap mígnem egyszer a szüleim furcsálták hogy nem jötem haza 2 napja. Kimentek az erdőbe és ott találtak ájultam egy fa tövében. Azonnal hazavittek és orvost hívtak, de kiderült hogy semmi bajom nem volt csak kimerültem. Pár nappal késöbb felépültem és folytattam az eddzéseket. a szüleim óva intettek és mondták hogyha megint túlterheled magad ugyanaz lessz a vége mint az előző alkalomkor. De én hajthatatlan voltam már kiskoromban is és ezt a tulajdonságot még a mai napig se 'vetkőztem le'. Első napom az akadémián 7 éves koromban volt. Nem nagyon barátkoztam akkor, mert nem ismertem senkit és szerintem egy kicsit vissza húzódó voltam. De viszont pár hét múlva már eggyüt nevettünk, ettünk és eddzetünk. Különösebben nem volt legjobb barátom, mert mindenkivel nagyon jóban voltam, késöbb már én voltam az 'osztály bohóca'. De sajnos az Akadémia vége nagyon közeledet és vele a záróvizsga is. Mindenki a vizsgáról beszélt és arról hogy szerintük mit kell rajta csinálni. Végül eljött a ngy nap. Azelött a nap elött nem sokat tudtam aludni az idegességtől. Reggel nagy sietősen jöttem le az emeletről és szinte azzal a lendulettel is indultam az Akadémia felé. Odafele találkoztam 4 emberrel az osztályból és eggyütt mentünk be. Bent az Akadémián egyszer csak egy nevet hallok: Dekiagari Toru.A szívem elkezdett gyorsan dobogni és egy kicsit remegő kézzel de bemetem e terembe. Bent két chuni vizsgáztató volt. Az eggyik tanárom eslő kérése: Klón jutsu. Nagy nehezen de másodszorra sikerült, utána a vizsgáztató körmölt valamit és kért egy újjab jutsut: Testhelyettesítő jutsu.Rámutattot egy székre ami a terem közepén hevert és modta hogy cseréljem ki magam vele. Ezt tökéletesen megcsináltam és utána csak ennyit mondtak: köszönöm, átmentél. Abban a pillanatban nagy kő esett le a szívemről, majd kifele jövet csak az egyik osztálytársam nevét hallotam. Végre Genin vagyok. Geninként nehéz az ember élete mivel a ninják közt ez a legalacsonyabb szint. Az első küldetésem nagyon egyszerű volt, meg kellet találni egy eltünt kutyát Sushit a falu kovácsának a kutyáját. Utána segítenem kellet a bevásárlásnál és főzésnél majd bébicsőszködnöm is kellet. Nagyon sok D szintű küldetést csináltam: 25. Mivel telhetetlen voltam tudtam, hogy ahhoz hogy nagyobb feladatokat kapjak chuninná kellet hogy válljak. De ehhez még nagyon hosszú út állt elöttem. megmondtam a senseiemnek hogy több ilyen munkát nem fogok elvégzni inkább valami nagyot szeretnék. Ő erre el kezdte sorolni hogy a ninják közül ki mein küldetést csinálhat. Sok idő és győzködés után adott nekem egy C szintű küldetést. A falu orvosát kellet egész nap kísérnem mivel néhány napja egy fenyegető üzenetet kapott. Ezt már nagyobb kihívásnak véltem és megkezdtem a munkát. Korán reggel a fürdőknél találkoztunk. Én bemutatkoztam neki hogy lássa hogy illedelmes vagyok. Utána utnak indultunk. Az egész nap unalmas volt mígnem két ember a semmiből előtünt egy-egy kunaiial és nekitámadtak az orvosnak. Nem tudtam hogy mit tegyek, egy kicsit féltem. De aztán eszembe jutott a megoldás. Ez a megoldás egy jutsu volt amit nemrég tanultam: a Fürge test jutsut. Ez egy egyszerű de hatásos jutsu, mivel megnöveli a sebességet és nagyon gyorsan tudsz igy mozogni. Miután használtam a támadók ijedten rohantak vissza oda ahonnan jöttek. A nap végére az orvos megdícsérte a technikámat és elválltunk. Miután elmeséltem a senseiemnek a kalandot nagyon meglepődött. Még az első évemben jelölt a senseijem a vizsgára engem is meglepettem ért a hír, de nagyon örűltem neki. A chuninn vizsgán az első fordulóban egy kódott kellet megfejteni egy három vonalkód hosszúságú számokból. Hát ennyire nehéz vizsgára nem nagyon számítottam de végül az uolsó pillanatban sikerült. Az első vizsga végén a felügyelö azt mondta hogy ne felejtsük el a kódot mert kelleni fog a következő vizsgán. A második vizsga a Konhai erdőben volt. A feladat az volt hogy a csapatodal eggyüt szerrez meg 3 kódot., mert az nyit egy ajtót, ahová 3 nap alatt el kellet jutni. A csapattársakkal sajnos elvesztettük a kódunkat. Nagyon sietnünk kelelt mert sok veszélyes állat leselkedett ránk az erdőben és nem volt egy kódunk se. Két kódott egy vizsonylag könnyű rajta ütéseken szereztük a harmadikért rendes meg kellet harcolni, de sikerült. Arra a helyre is elértünk 2 és fél nap alatt ahova kelelt menni. Végül az utolsó vizsgát pár alaptechnikával és sok szerencsével, de letettem. Most egy chuninn életét élem minden nap a csapattársaimmal eggyütt.
Kor:16
Kaszt: Chuninn
Felszerelés:5 kunai, 4 shuriken
Kinézet:Magas, szürke szemű, hosszú szőke haja fél szemét eltakarja
Nem:férfi
Jellem: kicsit makacs, beképzelt, öntörvényű ember
Előtörténet:
A Levelek Közt Rejtőző faluban születtem. Édesapám egy nagy tudással rendelkező jounin és édesanyám egy átlagos ninja volt. Amikor megszülettem apám a Dekiagari nevet adta nekem ami azt jelenti hogy 'szélvész gyors'. Egyszer amikor 5 éves voltam, édesapám megmutatta nekem a kedvenc jutsuját a Chidorit. Annyira lenyőgözött hogy még aznap megfogadtam, ha majd shinobi leszek ezt a technikát mindenképpen meg fogom tanulni. De apukám azt mondta hogy ezen nagyon gyorsnak kell lenni és kell hozzá nagyon sok chakra is. Éjjel-nappal gyakoroltam, volt amikor napokig nem ettem csak gyakoroltam egész nap mígnem egyszer a szüleim furcsálták hogy nem jötem haza 2 napja. Kimentek az erdőbe és ott találtak ájultam egy fa tövében. Azonnal hazavittek és orvost hívtak, de kiderült hogy semmi bajom nem volt csak kimerültem. Pár nappal késöbb felépültem és folytattam az eddzéseket. a szüleim óva intettek és mondták hogyha megint túlterheled magad ugyanaz lessz a vége mint az előző alkalomkor. De én hajthatatlan voltam már kiskoromban is és ezt a tulajdonságot még a mai napig se 'vetkőztem le'. Első napom az akadémián 7 éves koromban volt. Nem nagyon barátkoztam akkor, mert nem ismertem senkit és szerintem egy kicsit vissza húzódó voltam. De viszont pár hét múlva már eggyüt nevettünk, ettünk és eddzetünk. Különösebben nem volt legjobb barátom, mert mindenkivel nagyon jóban voltam, késöbb már én voltam az 'osztály bohóca'. De sajnos az Akadémia vége nagyon közeledet és vele a záróvizsga is. Mindenki a vizsgáról beszélt és arról hogy szerintük mit kell rajta csinálni. Végül eljött a ngy nap. Azelött a nap elött nem sokat tudtam aludni az idegességtől. Reggel nagy sietősen jöttem le az emeletről és szinte azzal a lendulettel is indultam az Akadémia felé. Odafele találkoztam 4 emberrel az osztályból és eggyütt mentünk be. Bent az Akadémián egyszer csak egy nevet hallok: Dekiagari Toru.A szívem elkezdett gyorsan dobogni és egy kicsit remegő kézzel de bemetem e terembe. Bent két chuni vizsgáztató volt. Az eggyik tanárom eslő kérése: Klón jutsu. Nagy nehezen de másodszorra sikerült, utána a vizsgáztató körmölt valamit és kért egy újjab jutsut: Testhelyettesítő jutsu.Rámutattot egy székre ami a terem közepén hevert és modta hogy cseréljem ki magam vele. Ezt tökéletesen megcsináltam és utána csak ennyit mondtak: köszönöm, átmentél. Abban a pillanatban nagy kő esett le a szívemről, majd kifele jövet csak az egyik osztálytársam nevét hallotam. Végre Genin vagyok. Geninként nehéz az ember élete mivel a ninják közt ez a legalacsonyabb szint. Az első küldetésem nagyon egyszerű volt, meg kellet találni egy eltünt kutyát Sushit a falu kovácsának a kutyáját. Utána segítenem kellet a bevásárlásnál és főzésnél majd bébicsőszködnöm is kellet. Nagyon sok D szintű küldetést csináltam: 25. Mivel telhetetlen voltam tudtam, hogy ahhoz hogy nagyobb feladatokat kapjak chuninná kellet hogy válljak. De ehhez még nagyon hosszú út állt elöttem. megmondtam a senseiemnek hogy több ilyen munkát nem fogok elvégzni inkább valami nagyot szeretnék. Ő erre el kezdte sorolni hogy a ninják közül ki mein küldetést csinálhat. Sok idő és győzködés után adott nekem egy C szintű küldetést. A falu orvosát kellet egész nap kísérnem mivel néhány napja egy fenyegető üzenetet kapott. Ezt már nagyobb kihívásnak véltem és megkezdtem a munkát. Korán reggel a fürdőknél találkoztunk. Én bemutatkoztam neki hogy lássa hogy illedelmes vagyok. Utána utnak indultunk. Az egész nap unalmas volt mígnem két ember a semmiből előtünt egy-egy kunaiial és nekitámadtak az orvosnak. Nem tudtam hogy mit tegyek, egy kicsit féltem. De aztán eszembe jutott a megoldás. Ez a megoldás egy jutsu volt amit nemrég tanultam: a Fürge test jutsut. Ez egy egyszerű de hatásos jutsu, mivel megnöveli a sebességet és nagyon gyorsan tudsz igy mozogni. Miután használtam a támadók ijedten rohantak vissza oda ahonnan jöttek. A nap végére az orvos megdícsérte a technikámat és elválltunk. Miután elmeséltem a senseiemnek a kalandot nagyon meglepődött. Még az első évemben jelölt a senseijem a vizsgára engem is meglepettem ért a hír, de nagyon örűltem neki. A chuninn vizsgán az első fordulóban egy kódott kellet megfejteni egy három vonalkód hosszúságú számokból. Hát ennyire nehéz vizsgára nem nagyon számítottam de végül az uolsó pillanatban sikerült. Az első vizsga végén a felügyelö azt mondta hogy ne felejtsük el a kódot mert kelleni fog a következő vizsgán. A második vizsga a Konhai erdőben volt. A feladat az volt hogy a csapatodal eggyüt szerrez meg 3 kódot., mert az nyit egy ajtót, ahová 3 nap alatt el kellet jutni. A csapattársakkal sajnos elvesztettük a kódunkat. Nagyon sietnünk kelelt mert sok veszélyes állat leselkedett ránk az erdőben és nem volt egy kódunk se. Két kódott egy vizsonylag könnyű rajta ütéseken szereztük a harmadikért rendes meg kellet harcolni, de sikerült. Arra a helyre is elértünk 2 és fél nap alatt ahova kelelt menni. Végül az utolsó vizsgát pár alaptechnikával és sok szerencsével, de letettem. Most egy chuninn életét élem minden nap a csapattársaimmal eggyütt.