Post by deidara993 on May 25, 2008 11:11:12 GMT 1
A naplóm:
Május hónapi irományom:
A hatalmas fejlõdés
Május hónapi irományom:
A hatalmas fejlõdés
Kedves naplóm!
Április hónap végén elveszett ninja lett belõlem, hiszen elhagytam a falumat és beállt a Midorihenbe! Vagyis megalkottam a szervezetet, aminek én vagyok a vezetõje.
A hónap igen jól kezdõdött mivel egy szép nyaralásnak néztünk elébe a többiekkel. Joru-val megérkeztünk a kikötõbe és egy cetlin ott állt hova is kell mennünk.
Joru:
A 3-as kikötõ volt az ám mikor oda értünk a hajó még nem volt ott. Legalább 1-2 órát kellett várnunk rá mire végül kikötött. De a várakozás nem volt hiába való. A tengerjáró mindennel felszerelt óriási építmény volt, amibe a Midorihen bázis is bele fért volna. Szóval mikor felértünk a hajóra rengeteg dolog várt minket. Idõ közben megérkezett Horame és a többi ninja is a hajóra.
Horame:
De mi megfogadtuk, hogy nem keveredünk harcba senkivel. Szóval besétáltam a kabinba, amiben Joru-val együtt voltunk. Mivel semmi kedvem sem volt ott bent maradni ezért kisétáltam a lehívtam Horamé-t a vízre egy kicsit. Ezért mindenki beijedt és azt hitték harcolni fogunk, de mi csak beszélgettünk. Mikor visszaugrottam a hajóra megpillantottam egy pincér lányt, aki nagyon gyönyörû volt. Be is mentünk a szobámba de mikor éppen történ volna valami Joru ránk tört és elkiáltottam magát:
-Hamarosan kikörünk!
Mikor leszálltunk a hajóról rögtön a HOTEL felé veszem az irányt majd kis útba igazítást, kérek egy helyi lánytól. Nem igazán értette, mit akarok neki mondani, de mindegy is volt mivel pár órányi bolyongás után megtaláltam a szállodát és rögtön ki is vettem a KAGE osztályt.
Megpillanttam egy fess fiatalembert, aki tálcával a kezében ott áll az aula közepén és csak vár, hogy történjen valami. Oda sétáltam és észre vettem, hogy a tálcáján süti, van. Elmarkoltam egy marékkal majd egy kis borra valód adtam neki.
Hatalmas út lett volna fölfele de, mivel lifttel mentem ezért csal 10-20 másodperc volt az egész. Mikor beértem a szobámba akkor tátva maradt a szám. Ez is hatalmas hely volt és nagyon jól éreztem magam, az egész annyira passzolt mindenhez.
-Kényelmes ágy... És minden, ami csak kell.
Mikor már untam itt bent ücsörögni akkor lesétáltam a tenger partra vagy a rameneshez és ettem. Az utolsó napon, az indulás napján találkoztam egy lánnyal, aki nagyon kedves és aranyos volt. Az õ neve Kira volt.
Kira:
Miközben kosaraztam a barátnõi rám, küldték, de sajnos nem tudtunk sokáig együtt maradni.
A visszaúton viszont egy igen veszélyes és kimerítõ harc vette kezdetét. Itagaki, Joru és én formáltunk egy egyedi jutsut amivel felfedtük a 3 védekezõ jounin munkásságát.
A hajó elindult és én szinte az egész úton tétlenül lézengtem össze vissza. De mikor kikötött újra már hatalmas sebességgel vettem irányba a Bázist. Most oda fele tartok!
Kedves naplóm! Erre a hónapra ennyi jutott!
Yamataro Hiruna![/color]
