Kurorai Yasuhiko
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Akad?miai tanul? Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 430
|
Post by Kurorai Yasuhiko on Apr 19, 2012 15:46:49 GMT 1
* Kíváncsi tekintettel figyeli ahogy a nő egymás után ötször nyes bele a... nos, kőkemény sziklába. - Öt? Szerintem egyáltalán nem rossz. Én sosem többször szoktam csinálni egymás után... Inkább csak egyszer. Alapvetően nem a több gyors támadás, hanem az egy erős híve vagyok... De... Most a te szabályaidat követve játszunk, Chibi. * Kissé ódzkodva ugyan, de mindkét kardját kihúzza ~ Vajon ér csalni? ~. Testében lassan áramoltatni kezdi a chakrát, majd végül úgy fél percnyi csukott szemes koncentráció által, kardján, és kezén halványkék fényben jelenik meg a chakra, időnként feketén villanó sávokkal. ~ Kíváncsi vagyok, hogy így mire megyek. *Chakrával feltöltött kezének segítéségével pillanatok alatt elvégzi a támadásokat. 12-szer vágja meg a sziklát, szinte pillanatok alatt, mégis, sajnos csak 4 rendes méretű rés található rajta. Az ötödik támadásnál elvesztette az irányítást a kardba vezetett energia felett, de kezébe lévő feketés chakrája tovább segítette a sebes vágásokban. - A Csudába. * Szólal meg, két mély lélegzet között, mert azért nem kis feladat a villám sebességével vágni, feltöltött karddal. ~ Csak 4... Elég szégyen. ~
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on Apr 19, 2012 17:45:34 GMT 1
-Oké, de én szeretném minden gond nélkül sokáig fenn tartani. Ahhoz meg az 5 kevés. *A Chibire ismét összerándul, vajon mikor fogja megszokni? Egyszer talán megelégeli és rászól. Nézi, ahogy kihúzza mind a két kardját.* ~Kettõvel akar próbálkozni? Kíváncsi vagyok *És ilyen attitûddel figyeli is az eseményeket, a feketén villogó kék chakrát, és végül a csapásokat, amibõl csak 4 volt eredményes.* -Szerintem két karddal nem rossz eredmény. Én csak egy legyezõt használtam, de így is csak 5 sikerült, de te kettõ kardba áramoltattad a chakrádat. De most akkor maradjunk az egy, de hatékony csapásnál. *Elindul egy másik, szomszédos kõhöz, arra készül, hogy most azt fogja elcsúfítani karcolásokkal, a másikat meghagyja Yasunak. Elkezd megint koncentrálni, és egy kis idõ után kész a penge, és ezúttal csak lassú, de precíz vágásokkal próbálkozik, így nem igényel annyi koncentrációt. Így fog vagdosni addig, amíg el nem fárad, vagy elveszti a kontrolt.*
|
|
Kurorai Yasuhiko
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Akad?miai tanul? Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 430
|
Post by Kurorai Yasuhiko on Apr 19, 2012 18:47:20 GMT 1
- Nos... Ez igaz, de én még mindig azt vallom hogy jobb gyorsan végezni, mint sokáig húzni a harcot. * Valóban két kard mellé esett a választása, de nem olyan szándékból hogy az nehezebb... Úgy volt vele, hogy úgy sem lesz képes túl sokáig fenntartani, így két karddal, talán képes lesz sebesen bevinni egy jó pár vágást... Nos, kérdéses hogy a 4 jó pár-e, de az még inkább kérdéses hogy vajon egy karddal meddig jutott volna. - Nos azért csináltam így... Mert, azt hittem hogy ha elég sebességet adok bele többet ki bírok majd hozni. Nos, nem. * Keres gyorsan egy indokot magának. - Rendben, egy csapás. ? Hova mész Chibi? * Nos, talán egy csöppet felesleges volt kérdezni, hiszen csak a szikla másik oldalára ment a lány. Nos, nem lazsálhat Yasu sem. Fogja a kardot, és ismét áramoltatni kezdi bele az energiát, de immáron hosszabban, tovább, végül is most van ideje. Emiatt csak a harcmezőn kell majd csak aggódnia.
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on Apr 19, 2012 19:06:20 GMT 1
*Telik és múlik az idõ az edzõ páros felett, az égen a nap nyugovóra térni készül, csak utolsó sugarait mutatja még meg a földön lakóknak. Akio eközben már teljesen kifogyott a chakrájából és a fûben elterülve piheg.* -Hát...nekem mára elég volt...*Megkorran a gyomra.* És éhes is vagyok. Veled mi a helyzet Baka-Yasu? *Megpróbál felülni, valahogy sikerül neki, ezután egy madár villyogását hallani. Egy fekete-fehér tollú, fiatal sas száll Akio lábára, hátán egy tartóval, benne egy üzenettel.* -Szervusz Hoshi! Milyen volt a napod? *Megsimogatja a sast, és kiveszi az üzenetet, el is olvassa.* Anyu már megint aggódik...nem vagyok már kislány, Genin vagyok, tudok vigyázni magamra. *Yasu felé fordul.* Akarsz ma még valamerre menni? Nincs kedvem hazamenni.
|
|
Kurorai Yasuhiko
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Akad?miai tanul? Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 430
|
Post by Kurorai Yasuhiko on Apr 19, 2012 20:42:20 GMT 1
* Az idő valóban elszalad mint egy megbokrosodott ló, és az előbb említett állathoz hasonlatosan érzi most magát Yasu. Egész nap gyakorolt, és biztosan nem kis segítség lesz ez a jövőjében, bár most még csak nehezen látja a különbséget. Mégis, azért a szikla mindkét / Gondolom, Akio is tette a dolgát / oldala meghazudtolja a dolgot. Nem kis darabok hiányoznak már belőle, és a földet is vastag kőszilánk réteg fedi. Chibi kihevert... Yasu sem bírja már Chakrával, de konok fejének köszönhetően vagy másfél órája puszta erőből püfföli a követ... Csak azért is, csak hogy megmutassa ki a keményebb. Nem adja meg magát, és akarata nem hajlik, csak törik. Paff, paff. Keze tele kifeslett foltokkal, és helyenként a vér is csorog belőle, de sosem volt olyan fajta, aki emiatt nyafogna. - Huh? Azt hiszem, lehet hogy nekem is jobb lenne egy kis pihenő. ...Eléggé éhes vagyok. * Pattogzott fegyverét övébe szúrja, és táskájából kivesz egy adag kötszert, hogy vértől vöröslő tenyerét bekösse. - TE JÓ ÉG! EGY BESTIA! NE MOZDULJ, MEGÖLÖM! * Éppen rántaná a kardot, amikor Chibi kedves hangneméből azt veszi le, hogy a bestia elég szelíd. - Oh... Ez valami zsebsas... Sólyom, vagy a franc tudja hogy mi. Kedvem? Nos, igen tulajdonképpen van. Úgy is lekéstem már a vacsorát, Toshiro cimborám, pedig tuti megette az én adagomat is. Ez egy szokás kettőnk között. Ha én nem vagyok, ő eszik duplán, ha ő nincs, én. Na gyere Chibi, nézzünk be a közeli Rameneshez. Vagy jobban szereted a tradicionális éttermeket? * Gonosz vigyorral a lány elé lép, és felkapja, átvetve vállán mintha egy krumplis zsák lenne. / Persze ha Akio nagyon kapálózik, leteszi /. - Úgy látom elég fáradt vagy, nekem viszont ennyi pont belefér még az erőmbe. Hova kíván menni a hölgy?~ HÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁ ez kész... Bár, mégsem bántam meg, hogy használtam valamilyen dezodort reggel. Most olyan szagom lenne, hogy elájulna a puszta közelségemtől ~
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on Apr 19, 2012 23:02:03 GMT 1
-HÉHÉHÉ, NYUGALOM! Õ az én társam Hoshi, nehogy lecsapd! Kiváló vérvonallal rendelkezõ ninja sas, a szüleim adták a Genin vizsgáért, és most a legjobb barátom. *A vacsora szokásukra elmosolyodik.* Érdekes szokás, dehát kárba vesznie sem kéne annak a vacsorának. Ami a mi vacsoránkat illeti, a rámen tökéletesen megfelel. *A közeledés elõször nem tûnik fel, csak akkor kezd gyanússá válni, amikor Hoshi felreppen a lábáról, és látja azt a vigyort Yasu képén. Mire reagálnatna, már a vállán landol, mint holmi krumplis zsák.* -HÉÉÉÉ MIT KÉPZELSZ?! *Próbál kapálózni, de már túl fáradt ahhoz, hogy valami említésre méltó mozdulatot bemutasson. Végül a lustasága gyõz.* Az a szerencséd, hogy tényleg fáradt vagyok, de akkor legalább a táskámat is hozd...Baka-Yasu...*Tenyerével megpaskolja a hátát, mint valami hátas lónak, ha már úgyis úgy érezte magát.* Egy rámen étterembe kérem szépen. Éhen halok, és biztos vagyok benne, hogy te is.
|
|
Kurorai Yasuhiko
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Akad?miai tanul? Szint: 1. (11 Pont)
Posts: 430
|
Post by Kurorai Yasuhiko on Apr 20, 2012 14:07:52 GMT 1
- Ninjasas? Oh, értem. Nekem csak Ninjahalaim vannak... Kardhalam hehe, hehe. * Elég értelmetlen vicc, de arra teljesen megfelel, hogy maga is hozzátegyen valamit a beszélgetéshez... Vagy valami ilyesmi. Mindenesetre, gonosz kígyóvigyorával felmarkolja a leányt, mint jól lakott kőmíves a cementes zsákot. - Semmit. Képzelni semmit sem képzelek, csak teszek. * A kapálózást vigyorogva tűri, majd végül Chibi is megadja magát. Elégedetten sóhajt egyet, és nyomban lehajol a táskáért. - Persze-Persze Chibi. Akkor egy Rámen étterembe. Ichiraku megfelel? Ettem már ott egy párszor, és a tulajjal is viszonylag jóba vagyok.
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on Apr 20, 2012 17:27:08 GMT 1
-Ichiraku? Bármilyen meglepõ, csak egyszer voltam ott, nagyon ízlett amit készített. Azért mentem el, mert hallottam, hogy nagyon híres. Akkor oda légyszíves. *Még nála van az a legyezõ, amelyikkel gyakorolt, összecsukja és vigyorogva a hátára csap Yasunak, persze nem erõsen, csak éppenhogy csípjen.* Gyíte! Hahaha!
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on May 9, 2012 8:27:46 GMT 1
*Ez a nap sem lett túl rózsás, miután elfutott Yasutól egyenesen erre vette az irányt, közben arca is helyreállt, de a feje nem igazán.* ~Hogy lehet valamit így elszúrni? Aaaah...hülye vagyok, de még mekkora. Ahelyett, hogy magamat adnám, elkezdek ilyeneket csinálni, ráadásul sírok is feleslegesen, mondhatom szép. Mostmár mindegy, egy kis edzés majd levezeti a feszültséget. *Bemegy a fák közé és elkezd gallyakat és ágakat keresgélni. Talál kisebbet, nagyobbat, vékonyabbat, vastagabbat, mindegyiket kiviszi a nyílt területre. Ha ezzel végzett, leveszi a táskáját és feltûri a ruhája ujját, nem szeretné, ha elszakadna. Elkezd koncentrálni, és a szélpengék megjelennek a kezein. Ahogy készen áll, a kisebb gallyakhoz megy, a lábfejével alájuk nyúl és egy hirtelen mozdulattal felrúgja õket a levegõbe. Gyorsnak kell lennie! Suhint mindegyik felé a kezeivel, és mindegyik félbevágva ér földet.* -Ez egyenlõre oké. *Jegyzi meg magának, és lép a következõkhöz. Ezek már valamivel vastagabbak, egy-két centi átmérõjûek. Nehezebb kihívás. Alájuk nyúl a lábfejével és megismétli a mûveletet. Ezúttal nem mindegyiket találta el, de amelyiket igen, kivétel nélkül elvágta.* -Nos, úgy tûnik fejlõdtem. De a következõre leszek kíváncsi. *Talált egy leszakadt ágat, amelyik tövétõl a végéig vékonyodik. A legvastagabb lehet tíz centi átmérõjû. A vékonyabb végen kezd, ezt ezúttal nem rúgdossa, mint egy focilabdát. Jól halad egészen az öt centi vastagságig. Nem tudja elsõre átvágni, nem sokkal áll meg a vége elõtt a penge.* -Úgy tûnik itt a limit. *Suhint a másik kezével és befejezi a vágást. Egészen olyan nyolcas vastagságig két-három csapással tudja befejezni a vágásokat, tízesnél kellett már a négy.* -Jah, határozottan van még mit fejlõdni...
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on May 31, 2012 13:47:34 GMT 1
*Megint szép nap virradt Konohára, erre a virágzó falucskára, ahol Akio is élt, de hanyagoljuk ezt a rizsa mesét, térjünk a lényegre! A lány elõzõ nap üzent a Senseinek, hogy szeretne tõle pár dologról négyszemközt beszélni, felfoghatjuk egyéni oktatásnak is. Meg is lett beszélve a találkozó másnap délelõttre a tisztáson. De nem akarom sokszorosan magamat ismételni, így csak ennyit mondok: Jóllakott pocakkal és felszerelkezve, Hoshival az oldalán indul el a tisztásra. Persze a szokásos édesgombócos helye elõtt is elmegy, meg is torpan egy pillanatra.* ~Hátha szívesebben segít, ha viszek valamit enni neki. Ismerve az étvágyát, nem lesz túl sok, de talán finomnak fogja találni. *Vesz hat pálcika édesgombócot, ami 18 gombócot jelent, talán annyival beéri. A gombócokkal teli dobozkával meg is érkezik a tisztásra, aztán leül a kedvenc kövére és várja tanárát. Hoshi az egyik közeli fán foglalt egyenlõre helyet, lassan már akkora, hogy Akio vállán már nem igazán fér el.*
|
|
|
Post by Itami Rokousak on May 31, 2012 14:28:46 GMT 1
Szokásos napi… öhöm… nos, hívjuk csak meditálásnak… Nos, szokásos napi „meditálásomat” végzem, egykori csábos és bájos ismerősöm fényképe előtt, mikor egy sólyom száll be az ablakomon. Olyan hírtelen vetek véget a dolgoknak, hogy egy gyertya is rám borul és égeti meg a… Nos a locsolócsövemet. - Ohhh… A francba.. Hogy az a… Buta madár… Áhhhh…. - szitkozódok fájdalmamban és szégyenemben, miközben próbálom rendbe szedni magam, a sólyom furcsa tekintete előtt. Valahogy meg vagyok róla győződve, hogy ez a madár tisztában van azzal, min kapott rajta és hogy elfecsegi másnak is, ha még nyíltabban lebukok előtte. Szerencsére háttal voltam mindvégig a madárnak, így nem voltam teljesen biztos, hogy valóban leleplezett, így olyan arccal fordulok meg, mintha csak valóban a meditációmat szakította volna meg. Mint egy hatalmas pofonütés, úgy hasít belém a felismerés, hogy a madár lábán egy üzenet van. Leoldozom róla, a bőrzubbonyba a lábán belerakom a fizetséget, majd elrepül, vissza a helyére: a postára. A levelet kíváncsian bontom ki és állapítom meg, hogy Akio írt. - Na, már megint mit akar leányka… - futom át szememmel a levelet. - Aha…Aha…Aha… Szóval a tisztáson… Négyszemközt… Aha… Lehunytam a szememet, törökülésbe vágtam magam, majd karba tett kézzel ültem csak percekig. De azután… - Egyértelmű, hogy felvilágosításra szorul a drága! - ugrottam fel a másodpercnek a tört része alatt, a tipikus perverz arccal. / Ilyen volt. Ha nem nyitja meg, kattints a kereső mezőbe (ahol az oldal címe van), majd enter és akkor megfogja./ Rögtön Átöltöztem hétköznapi ruhámba és útra is indultam a megbeszélt helyre. Akio már ott ült, édesen, egymagában egy kis kosárkával és várt. Rám várt… Ahogy észrevettem, elkezdtem integetni neki (remélem ő is), majd miután odaértem, köszöntöttem őt: - Szerbusz Akio! - mosolyogtam rá kedvesen. - Mért szeretted volna, hogy találkozzunk? - mosolyogtam továbbra is, majd űltem le egészen közel, már-már túl közel mellé. Belső Rokousak~ Gyerünk-gyerünk, dobd le azt a ruhát, majd én megmutatom, hogy hol van az a bizonyos pont rajtad. - ordibáltam az előbb láthatott perverz arccal, de persze csak magamban. Kívülről mosolygós, kedves ábrázatom volt látható.
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on May 31, 2012 15:09:09 GMT 1
*Vár és vár, üldögél magában, a természet érzése pedig egy ponton dúdolásra készteti. Na igen, ez mindig jó kedvet hoz mindenki arcára. Körbe tekint egyik pillanatban, és meglátja a Senseit, aki integet neki. Persze mivel illendõ, így visszainteget és figyeli a közeledõ alakot.* -Jó napot Sensei! *Köszön illendõen, majd a Sensei máris mellette terem a kõ tetején…meglehetõsen…közel hozzá. Jólvan, ennyi még belefér, nem fogja elzavarni a személyes terébõl, de a halvány pírt így sem tudja eltûntetni. Mit mondjak, igen érzékeny a férfi közelségre.* -Hát azért, mert…de elõször ezt odaadom. *Nyújtja oda az édesgombócokat, ha elvette, folytatja tovább.* Nos…öm…azért akartam találkozni, mert kis segítségre lenne szükségem…mint tanártól. *Itt egy kis szünetet tart, majd ültében kicsit meghajol a Sensei felé.* -Szeretném, ha segítene abban, hogy hogyan harcolhatnék együtt Hoshival. Vagy talán tud valakit, aki segíthetne, jártas a témában. *Így lehajtott fejjel várja a választ.* -Kérem szépen!
|
|
|
Post by Itami Rokousak on May 31, 2012 17:55:12 GMT 1
A lány úgy tűnik, hogy zavarba jött közelségemtől. De semmi vész. Én nem zavartatom magam emiatt. Hogy fokozzam zavarát, még közelebb húzódok hozzá és hagyom, hogy beszéljen. Viszont beszéd helyet, először egy táskát nyújt át nekem és nyomja a kezembe, amit én illetődve rakok le magam mellé. ~ Szegény.. Nem tudja, hogy tökéletes testem nem ehet meg bármit, hanem neki egy tökéletes étrend van összeállítva és azt kell, hogy kövessem. De azért ez nagyon kedves tőle. - mosolyodok el, miközben figyelem. A lány egy kissé meghajol felém, ami engem hátrálásra késztet. Noha szeretem a szép lányokat, de azért az ennyire kicsiket nem, legyen akármennyire is nőies. - Aham… Aham… - pislogok most rá én zavartan. Annyira aranyosan nézett ki és annyira aranyosan könyörgött, hogy legyen mégis bármennyire fiatal, egyszerűen nem tudtam ellenállni neki és nemet mondani. - Óóókééé…. - bólintottam rá, kissé bizonytalanul. Valójában fogalmam sem volt róla, hogy mit is tudnék tanítani a lánynak, hogy Hoshival jobb legyen, de nem akartam összetörni szegényt. Először is fontos… - kezdtem előadásomat felállva a lány elé, az államat vakarva. - Fontos, hogy… őőő… izé… Áhh… - tartottam fel mutatóujjam, mert eszembe jutott valami. - Fontos hogy tudjon repülni a madár! - vigyorogtam rá a lányra kissé bután és zavaromban vakarva a tarkómat.
|
|
Sarutobi Akio
Játékos Karkater
T?z orsz?ga Levelek k?zt rejtőző falu Genin Szint: 1. (13 Pont)
Posts: 626
|
Post by Sarutobi Akio on May 31, 2012 18:48:34 GMT 1
*Elõször a lány belelkesedik, ámbár a Sensei viselkedése lassanként az ellenkezõre fordítja a véleményét. A végeredmény pedig teljesen egyértelmûvé teszi, hogy tanárának lila gõze sincs a témáról...és elõzetes símulása is arra engedi következtetni, hogy egészen más segítségnyújtásra gondolt.* -Ha nem tudja, akkor legalább mondja meg, és irányítson tovább valakihez, akinek lehet errõl fogalma! Meg valami olyasmi érzésem van, hogy azt hitte nem az oktatással kapcsolatban hívtam ide...Ero-Sensei... *Néz rá nagyon dühösen, ha nem tudná, hogy semmi esélye ellene, jól tökön rúgná, hogy tanuljon belõle.* -Tch...csak hogy körvonalazzam mit szeretnék. Van a faluban egy klán, akik átlag méreten felüli kutyákkal harcolnak. Meg olyanról, hogy különféle egyéb állatokat használnak a harcok során a kutyákon kívül. Szeretném, ha mondjuk meg tudnánk növeszteni Hoshit, így szép erõs lenne, és tudna valaki a hátán repülni, vagy nagyon erõs karmai lennének, így bárkit súlyosan meg tud sebezni, vagy mit tudom én. Bármi, ami a harc folyamán hasznos. De ehhez megfelelõen kell nevelnem még az elején, de fogalmam sincs mit kéne tennem! *Vesz egy mély levegõt és maga elé bámul a földre, fogalma sincs mitévõ legyen, az idõ meg szalad, Hoshi egyre idõsebb lesz, a betanítása is több energiát fog igénybe venni.*
|
|
|
Post by Itami Rokousak on May 31, 2012 19:54:56 GMT 1
Akio tekintete nem volt valami bíztató. ~ Úr Isten, úr Isten, ki kell találjak valamit, de gyorsan!!! - pánikoltam magamban. Emelni akartam a hangomat, hogy már hogy ne tudnám, de erre megkaptam azt a lánytól, amit álmomban sem hittem volna, hogy előfordul. Leperverzezett. Ott álltam szoborrá dermedve, szégyenben, és hallgattam mozdulatlanul, amint sorolja fel, hogy mit szeretne a sólymán csiszolni. Végül aztán láttam az elkeseredettséget és reménytelenséget az arcán és felolvadtam, akár a jég a nap sugaraira. - Ne szomorkodj, no… - tettem a lány vállára a kezem gyengéden, minden perverz gondolatot mellőzve. Elhatároztam, hogy segítek neki, mert nagyon megsajnáltam a lurkót. - Először is jegyezd meg jól, hogy a legfontosabb dolog a sólyommal kapcsolatban a türelem. Idő kell neki, míg eléri a végső formáját. A második legfontosabb dolog, a megfelelő táplálás. Itt nem a normális táplálékára gondolok, hanem vitaminokra és növekedés serkentőre, amit az ételébe kell keverned, hogy nagyobbra növekedjen, mint az átlag madarak és gyorsabban. Az Inuzuka klán kutyái sem maguktól nőttek nagyobbra, hanem ezeknek a táplálék kiegészítőknek a használatától. Ezeket mind beszerezheted Konohában az ezekkel foglalkozó /a Biotech USA Sport, Élet, Egészség Sportboltjában, vagy a Scitec Nutrition üzletében ></ üzletekben. Viszont! - emeltem fel mutatóujjam, figyelmeztetésként. - Nem fog egyik napról a másikra megnőni hatalmasra. Rengeteg szeretetre és törődésre lesz szüksége Hoshinak, hogy hatalmasra fejlődhessen. De ahogy elnézem jelenlegi méretét… - itt a sólyomra tekintettem. - azokban nem lesz hiány. - borzoltam meg a lány haját törődésként. - Még valami? - mosolyogtam rá kedvesen.
|
|