Az erdő északi része

[asumeihayame]

*Mikor Asumei látta,hogy Thokaro-t ismét kiütett ellenfelük kezdett bedühödni.
~Ez a Genin...Biztos,hogy Genin?Túl erős!Lehetetlen legyőzni!De biztos,hogy Genin!És az is biztos,hogy van gyenge pontja.~*Gondolta Asumei és elkezdte méregetni ellenfelét,mikor az megszólalt.*
-Eze...*A mondatot nem tudta befejezni,mert látta,hogy kunai-ok repülnek felé.Asumei könnyedén kitért előlük és ezt mondta ellenfelének.
-Ezer örömmel...Csak azt áruld el nekem...Ki vagy??

[benceqw]

-Hogy én ki vagyok?-kérdezte vissza idegesen.
-Nem mindegy az neked? És különben is csak én tehetek fel kérdéseket. De elég a fecsegésből. Millió teendőm van még. Gyorsan túlleszünk rajta.-vigyorodott el. Ismét nagy sebességgel próbálta megzavarni. Össze vissza rohangált körülötte, majd egy meglepő pillanatban Asumei felé ugrott egy kunaial a kezében.

[asumeihayame]

*Asumei észlelte a támadást és miközben ugrott dobott két kunait ellenfele felé,amiket Ő könnyedén kivédett.*
-Ha annyi dolgod van,intézd el és hagyj minket békén!*Mondta Asumei kicsit dühösen.*
-Kawarimi no jutsu.*Asumei helyén már csak egy farönk volt.Asumei az ellenfele mögött hat-hét méterre állt,elmutogatta a kézjeleket és-,hogy ellenfele ne hallja meg-elsuttogta a jutsut.*
-Doton: Shinjū Zanshu no Jutsu

[benceqw]

-Ennyire bolondnak hiszel?-kérdezi mogorván a ninja, majd felugrik a levegőbe. Pár kunait hajít ellenfele irányába, éselereszt egy gyengéd mosolyt. Asumei felugrik a levegőbe. Sikerül megütnie ellenfelét, akinek figyelme lankadt. Egy közeli fa ágán landolt....

[asumeihayame]

*Asumei már kezdi elveszteni a türelmét,de tudja,hogy,ha dühös,még kevesebb esélye van.*
~Nagyon erős...Túl erős...Nem tudom legyőzni...~*Gondolta,amikor eszébe jutott klánja pusztulása.*~Nem...Nem adhatom fel...Bosszút kell állnom...Erősebbnek kell lennem...És ehhez le kell győznöm a legerősebbeket...És Ő is közéjük tartozik....~
*Asumei leugrott a földre ellenfelétől alig pár centire és egy "ütészuhatag"-ot zúditott rá.//Tom hülye név xD//.Olyan gyorsan és erőseket ütött amilyeneket csak tudott és remélte,hogy ellenfele nem olyan jó közelharcban.

[benceqw]

A ninja sorra védte ki asumei támadásait, majd egy váratlan pillanatban megpróbálta megütni, de asumei kitért előle. Folytatta gyors és erős ütéseit, amik egy idő után hatással is lettek az ellenfelére. Nembírt már tovább védekezni, és egyre több ütés találta el. Lezuhant a földre, majd elterült ott. Asumei óvatosan lement utána, és elkezdte keresgélni a tekercset. Ám a ninja hirtelen felkelt, majd akkorát ütött Asumei-be, hogy az egy fölső ágon landolt.
-Meglátjuk ezután mit csinálsz.-mondja nevetve, és elmutat pár kézjelet. A nyaka hirtelen megnyúlik, majd feje sebesen közeledik Asumei felé. Amint odaér kábult ellenfeléhez, beleharap annak nyakába, majd visszahúzodik a feje.
-Bátran küzdöttél, és ez nekem tetszett. Ha ezek után megmaradsz, akkor hatalmas erőre tehetsz még szert.-(gonosz kacaj)közben Asumei nyakán, a harapás helyén egy jel tűnik fel, majd ájultan össze esik. A ninja még egy utolsó pillantást vet a csapatra, aztán eltűnik.

[kapos]

*Pár percel Asumei ájulása után tért magához. Rettentően sajgott a feje és gerinc oszlopa is. Egy hatalmas nyögést követően feltápászkodott, először nem értett semmit, majd beugrott neki, hogy mi is történt. Felvett egy támadó állást, de miután körbenézett és nem látott ellenséges alakokat a környéken visszaállt normál testtartásra. Először a madár-izé hiánya tűnt fel neki, pár pillanattal a földre kerülése után porrá hullott, majd társai mozdulatlansága. Tejari még mindíg a gáz hatása alatt, Asumei pedig ájultan a földön.*
~Remek, most egyedül vagyok. Két ellenféllel még talán elbírok, de ha egy egész csapat ránk támad...végünk.~*Gondolta miközben odasieett barátjához és megnézti, hogy él e még. Szerencsére igen. Megfogta a hóna alatt és egy közeli fához húzta. Majd Tejarihoz futott, nem tudott mit tenni. Már olvasott a bénítógázok hatásairól, de arról nem, hogy hogyan lehet hatástalanítani Őket. Így hát csk a szerencsében és az időben bízhatott. Őt is odacipelte Asumei mellé, majd gondolt egyet és ismét elővette a tekercsét. Újra elvégezte a "szertartási" mozdulatokat, majd felhangzott a Jutsu neve is és ismét megjelent a visító madár. Bár Thokaro most próbálta megelőzni a hangzavart.*
-Kérlek...öhmm Fufuka...ne rikoltozz, mert idecsődíted a többi ninját!*Mondta mogorva hanggal és ábrázattal. A Főnix csak kiadott egy boldog csipogás félét és, mint az előbb, megint ott termett gazdája fülénél és elkezdte vad-szeretettel csipkedni.*
-Khmm...ezd kérlek hagyd abba! Lenne egy feladatom a számodra. Kérlek, repülj fel az erdő fái fölé és körözz felettünk, ha ellenségre utaló mozgást látsz azonnl jelents nekem!*Adta ki sz utasítást fiú.*
-Igenis, Thokaro-sama!*Mondta vidáman a madár és az utasításokat rendre végrehajtva felrepült a magasba. A fiú, most jobban szemügyre vette Asumei-t, a nyakán fel is fedezett valamit, de fogalma sem volt róla, hogy mi a fészkes fene lehet az. Tovább ment Tejarihoz és Őt is megnézte magának, látta, hogy nyitva a szeme. Úgy gondolta, hogy mindent is hall, ezért megszólalt.*
-Nyugodja meg, megpróbálok kiötleni valamit!*Mondta és maga is leheveredett a földre, ba három Senbon tűt szorongatott, míg jobbjában egy kis sajtal megtömött kenyérdarabot. Vissza kellett nyernie egy kicsit az erejéből, hogy ha harcra kerülne a sor tudja állni a sarat.

[asumeihayame]

*Asumei még feküdt fél percet,majd mikor felkelt egy fánál találta magát,de a viselkedése megváltozott.Kicsit durvább lett,de nyugodtan beszélt.*
-Thokaro!Valamit tett velem.Éreztem,mert még egy kicsit magamnál voltam.Van valami a nyakamnál?*Kérdezte nyugodtan és eLkezdett gondolkodni.*~Remélem találkozok vele,még egyszer az Erdőben,legközelebb nem hagyom,hogy legyőzzön,főleg,hogy rájöttem a gyenge pontjára...Nem jó közelharcban.Legközelebb...Megölöm!~*Gondolta és szinte perzselő tekintettel belenézett az Erdő sötétjébe.
*Asumei meg se várta Thokaro reagálását folytatta beszédét.*
-Úgy döntöttem...El...Elveszett Ninja leszek!Ha szeretnél velem jönni gyere,ha nem akkor ne is kövess,ne is próbálj visszatartani nem fog sikerülni.*Mondta határozottan Asumei és elindult ki az Erdőből.*

[kapos]

Miközben ette szerény kis ebédjét elgondolkozott. Felsejlettek benne a régen volt sérelmei a többi, Konohai család iránt. Akik csak megvetett és kigúnyolták Őt. Mindegyiket gyűlölte egytől egyig és ezzel a dologgal a famíliáját sem kímélték. Bár a fiúban most a családja iránt is megvetést és utálatot érzett.
~Nem képesek kiállni saját magukért és ezért szenvedtem Én is!~*Gondolta, majd egy hatalmas köd ereszkedett az agyára és a következő pillanatban arra eszmélt, hogy Asumei beszél hozzá. Csak annyit érzett, hogy rettentő dühös és, a kenyér helyén most egy Kunai késsel mered Tejari-ra. Kissé meghökkent, de mivel barátja ebből nem észlelt semmit, ezért gyorsan elrejtette a fegyvert és végighallgatta Őt. Ismét meglepődött, nem gondolta volna, hogy a srác egy ilyen ügy miatt elhagyná a Falut. De mit volt mit tenni az ötlet Thokaronak is „tetszett.” Nem kell végre elviselnie a Konohai csürhe rágalmait és szitkait. Egy gyors elgondolás után felelt is.*
-Veled tartok, barátom!*Mondta és egy füttyentéssel magához hívta a Főnixet, majd feloldotta a Jutsut. Még egyszer ránézett a bénult Tejarira, majd egy megvető hördülés után egyetlen barátja után eredt.*