Tobureka kifőzde

[Akarui Yoru]

* Yoru értetlenkedve néz mikor Lavi kétes mosollyal jelzi, hogy köztük marad valami.
~ Ez meg van kergülve, biztos valamelyik jutsu ment az agyára.
- Nem értelek Lavi-san, de biztos. Egyébként meg, ha ennyire mulatságosnak tartod a hölgy "világát" mesélhetnél te is magadról kedves Tanoshī-san (Tanoshī= mókás).
~ Kezd idegesíteni ez a srác, gunyolódik a lányon, és élvezi, hogy szerencsétlen majd fel robban, emlékeztet Hayiko-san-ra Ő is ennyire fel tudott húzni.
-Vagy az már nem lenne mókás, beszél kicsit magadról kérlek, győzd meg Makoto-chant hogy nem minden férfi olyan mint amilyennek Ő látja.

*Közben az asztalhoz lép a felszolgáló lány, meglepődött hogy Yorut ilyen rövid idővel az ebéd után látja.
- Csak nem kevés volt az ebéd? Édesanyám nagyon csalódott lesz, ha ezzel a hírrel megyek vissza hozzá fiatalúr. Mit hozhatok nektek?

[Hotaka Makoto]

*Lavi érdekes kérdést tesz fel, de miután hallja, hogy kuncog ott az étlap mögött, úgy döntött, inkább válaszra sem méltatja. Nem akarja elveszíteni a fejét ismét, elég volt ez mára. Bár elég kíváncsi lenne arra, hogy hogyan próbálkozna a meggyõzéssel. A lánynak nincs baja az összes férfival, csak a tiszteletlenekkel. És Lavi pont abba a kategóriába tartozik. Nem sokkal késõbb megjeleni egy fehér hajú pincérnõ, vörös szemekkel, eléggé érdekes látványt nyújt, de a mosolya viszont elég kedves.
-Én egy miso rament, dupla adag hússal. Köszönöm szépen.
*És Finoman meghajtja fejét a lány felé.

[Ren Hichika]

-Az egy vicces történet én harcoltam az általad "Hentai Rhony"-nak keresztelt sráccal ő meg bele köpött a levesünkbe és kicsit a csata menetelén változtatott.
*Ren leül a boxba mivel engedélyt kapott a lányoktól,hogy csatlakozzon.
-Nos azért mert elméletileg van itt egy Gosu Tobureka nevű lány, akit szeretnék el hívni a fesztiválra. Elvileg ő itt pincére de, nem jött még elő.
~Örülj neki, addig se kell újabb véges termékeket összeszedned. Az elvesztésük csak újabb gondokat fog okozni.

[Gosu Tobureka]

* Ren elkeseredett szavain Gosu kedvesen mosolyog, és Akiora néz. Úját a szája elé teszi és finoman próbálja jelezni a lánykának, hogy hallgasson kilétéről.
- Azért ez nem teljesen így van, én nyugodtan edzettem, ti pedig rátörtetek az edzőtéren, mellesleg szerintem nem voltam annyira gonosz veletek, ha akartam volna most egy zsákban feküdnél a hullaházban te kis cuki kefefejű, *Kezével a fiú haját megkócolja, és arcát végigsimítva nyugtatgatja.
- Egyébként most kicsit sértve vagyok, mi az hogy inkább elhívsz egy ismeretlen lányt mint engem a fesztiválra, ez nagyon bántó, tudod? Vagy talán ennyire bántja a hiúságodat, hogy alul maradtál velem szemben?
~ Ez a srác szimpi, egészen jól el lehet vele játszadozni. Vajon rátegyek még egy lapáttal? Vagy Chibi előtt nem kéne?
* Gosu a vele szemben ülő Akio szemébe néz és, kajánul csillog a szeme, reméli hogy a kislány emlékszik a korábbi beszélgetésükre a női ninják erejéről.
- Tudod Akio chan, ez a 2 lókötő nagyon rossz volt, kicsit meg kellett őket nevelni, apropó a "Hentai Rhony" srác nem ütötte meg magát nagyon? Rendben van? Elég nagyot koppant a feje mikor beszundított.

[Kuroda Lavi]

// Yoru-Makoto-Lavi //

-Persze hogy nem értesz ne is foglalkozz ezzel. Ez csak aféle ugratás volt amit vagy észre veszel vagy nem. Most őszintén Yoru. Számomra egy kicsit mulatságos hogy az a bizonyos hely ahol Makoto él a férfiak csak idézem: "másodlagosak." Számodra nem? Egyébként itt Konohában épp ellenkezője van mint ahol a hölgyemény él. Ezen csak sírni vagy nevetni lehet és én a nevetést választanám, köszönöm. Persze van hogy ellenkezője van, és a nő az aki pénzt hoz haza a férfi pedig meg az aki takarít stb. Bár szerintem ez cseppet szánalmas a férfiakra nézve. És tudod én soha nem voltam az a lelkizős tipus, ha meg valaki leszól emiatt a képébe vigyorgok és azt mondom: Lesz@rom. Ha valami nem tetszik, akkor minek foglalkozik velem?
*Közben a pincérnő is megérkezik aki felveszi a rendeléseket. Makoto leadja a rendelést, aztán Lavi is szintén ezt teszi.
-Köszönöm, egy kis takoyakit kérek. Nos. *Feje már nem a pincérlány hanem Yoru felé van.*
-Szívesen mesélek magamról. De inkább kérdezz te. Kérdezd meg mire vagy kíváncsi mert nem igazán tudom mit mondjak. Ha meg belekezdenék az elejétől akkor bizonyosan olyan dolgokat mondanék ami senkit se érdekelne.

[Sarutobi Akio]

-Aham...értem.
*Ekkor Gosura néz, aki rejtve ujját szája elé emeli, amibõl egyértelmûvé válik számára, nem szeretné, ha Ren tudná, Õ az akit keres. Ehhez híven innentõl nem fogja a lány nevét említeni, nem szeretne beleköpni a levesébe. Ekkor újdonsült barátnõje felveszi a pasizós módit, vagy legalább is ezt gondolja, mert elég furcsának hat számára ez a becézés és a hajborzolás. Egy kis színlelt sértõdés következik, mely kiválóan tükrözi a lány színészi képességeit, és kaján csillogás a szemben, ahogy rá néz. Akio rosszat sejt a dologban.
-Hentai Rhony megérdemelte. Aki meztelen lányokat tapizik a fürdõben, az csak bûnhõdjön.
*Bár megegyeztek abban, hogy kibékülnek, mégsem képes teljesen megbocsájtani az incidensért.

[Ren Hichika]

-Köszönöm,hogy nem öltél meg. *Ekkor Ren haját összekócolja és megsimítja az arcát.
~Tetszik,hogy ez a lány ilyen rámenős. Még a végén őt hívom el.
*Ekkor a lány fel is teszi a kérdést.
-Húúú,gyakorlatilag a számból vetted ki a szót. Éppen azon gondolkodtam,hogy nem-e jönnél-e el velem a fesztiválra misz kedves és gyönyörű. Bocsi a becézésért de a nevedet még mindig nem tudom.. Meg tudhatom milyen neve kapcsolhatok eme bájos archoz?
~Valami furcsa mintha valamit titkolnának. ÉS mi ez a kaján tekintet?
-Ó a Hentai srác meg van. Túl élte. Bár elég féltékeny lett amiért én kaptam azt a puszikát a számra. *Kacsint a lányra Ren.

[Akarui Yoru]

/ a 3 össze nem illő egyed/

~ Én ezt nem értem, mért nem tudnak egymással toleránsak leni.
- Kit hogy neveltek. Én plédául Szél országból származom, szintetek mennyire érzem itt magam otthon? Semennyire, de mégis itt vagyok és teszem a dolgom! Itt találtam barátokat, és párt. Ha Ő *Biccent a lány felé. -Úgy lett nevelve hogy a nők a dominánsak akkor nincs jogunk elítélni, biztos meg van az oka a kultúrájukban. Ahogy biztos annak is hogy szarkasztikus vagy, és mindent poénként kezelsz le. Ismerjük inkább meg egymást, Mondjatok 10 mondatot magatokról, mi ami ilyenné tett titeket.
* Yoru teljesen nyugodtan hátradől és nézi a két asztaltársát, vajon melyik lesz az aki megnyílik, melyiknek lesz több esze?

[Hotaka Makoto]

-A férfiak többsége amúgy is szánalmas, akkor nem mindegy nektek? Szerintem viszont az a szánalomra méltó, hogy a nõk hagyják, hogy a férfiak irányítsák az életüket. Ez mondjuk hagyján volna, de ki is használják õket, és ez a legszörnyûbb az egészben. De én inkább hagynám a témát, nem éri meg egy hozzád hasonlóval vitatkozni.
*Innentõl inkább Yorura hallgat, aki úgy tûnik szintén idegen errefelé, és hagyja az egészet. Nem fogja elrontani ebédjét egy pökhendi humorzsák miatt.
-10 mondatot? Nekem egy is elég. Így lettem nevelve. De ha tudni akarjátok, eddig nagyon sok rossz tapasztalata volt népünknek a rosszul megválasztott férfiakkal. Azokat vagy kivégezték, vagy elüldözték, szegény asszony meg pár nélkül maradt, rosszabbik esetben utód nélkül. Csak kevés férfi volt képes adaptálódni a szabályainkhoz.

[Kuroda Lavi]

// Yoru-san, csak neked, csak most 10 mondat. //

~Tíz mondat magamról? Persze bárhol, bármikor.~
-Nos, igazán sajnálom hogy nem érzed magad otthon Yoru, de ezen bármikor segíthet, ha ismerkedsz épp úgy mint most mi. Bár ez egy kicsit érdekes találkozás volt, vagyis csak számomra.
*A fiú "biccentésére" ránézett Makoto-ra.*
-Hát persze, én egy szóval sem mondtam hogy bajom lenne a büszke viselkedésével, csak szimplán nevettem rajta. Szerintem meg az a szánalmas hogy némely férfiak hagyják a nők irányítását. Lényegében ez az a pont amiért nem jövünk ki annyira jól. Gondolom. Na de ez lényegtelen, ha te nem mondasz magadról 10 mondatot amit nem csodálok-
*A nem csodálok részt, enyhén gúnyosan, mondta az orra alatt, minimális hangerővel.*
-Akkor majd én fogok életet vinni ebbe az elfuserált találkozóba. Nos.
*A tenyerével megtámasztja az állát.*
-Akkor vágjunk bele. Nem történetszerűen fogom mesélni, mert a végén EGYesek majd felhasználnak valamire.
*Itt egy kicsit Makoto-ra néz. Ami talán olyan hatással lehetett a lányra mindha azt mondanám hogy: Figyellek!*
-Vagy talán történetszerűen meséljem el, pont az egyesek miatt?
*Szeme még mindig a lányon van, ezzel mintha azt üzenné: Bízzak e benned? Vagy sem?*
-Nos, mindegy akkor elkezdem.
*Torkát megküszöröli, majd belekezd a történetbe.*
-Nos. Egy olyannal való beszélgetésben akivel jól kijövük, de csak most ismertem meg, akkor abban a személyben biztosan megfordul a kérdés: Mi történt a másik szememmel.
*Megigazítja a szemfedőjét, ezzel nyomatékosítva a szavait.*
-Ezt, a geninné válásom napján kaptam. Akkor kaptam meg a fejpántomat. Apámmal sétáltam a hazafelé vezető uton, majd egyszer egy ismeretlen alak megtámadott, blablabla majd egy kunaial kiszúrta a szememet. Hmm, hogy az mennyire fájt, semmi kedvem nincs mégegyszer átélni azt, higyjétek el. Az akadémiai évak, sablonosak volt. Mindenben jó, de semmiben sem tökéletes. Életcél, van. Mégpedig hogy ANBU tag legyek. Nos körülbelül ennyi lenne. És mivel Makoto san te nem akarsz mesélni magadról, ezért úgy gondolom hogy rajtad a sor, Yoru.

[Akarui Yoru]

* a lány passzivitása kicsit rosszul esik Yorunak, nem érti mivel szolgált rá a viselkedésére. De Lavi őszinte megnyílása kimondottan meglepte, és jó színben tüntette fel előtte a fiút.
- Hogy én meséljek? Hát végül is azt hiszem nekem is kell ha már titeket is megkértelek rá.
Tehát Homokrejtek mellett éltem, és ott kezdtem az akadémiát, egyszerű céllal, hogy kitanítsanak a harcra, így később tudjam kísérni a családi vállalkozás karavánjait.
Aztán édesanyám elhunyt, két év kihagyás után átköltöztem ide, és fejeztem be az iskolát. Itt lettem Genin, és telepedtem le.
* Elgondolkozik Lavi szavain.
-Félreértettél Lavi vagy én nem voltam egyértelmű. Nem az emberekkel vagy Avarrejtekkel van a gond, hanem a klímával. Képzeld el a végtelen homokdűnéket, a meleg szelet, a gyönyörű homok derviseket / szél által felkapott finom homokpor örvény/. Nekem ezek hiányoznak.
De ennek ellenére ez az otthonom, itt a párom, itt a csapatom, itt lehetek büszke a fejpántomra.
* karját kiemeli köpenye alól és szépen fényezett fejpántja megcsillan a napfényben mely a hatalmas felkarra van kötve.
- De nézzétek jön a rendelés. * Biccent a közelgő lány felé aki egy kis kocsin hozza a rendelésüket.

[Gosu Tobureka]

-Nah szép Chibi-chan, te engeded hogy meztelenûl taperoljon egy férfi aki nem a párod? De én szúrós nézést kapok ha a melledet végig simítom? Hogy is van ez édes? * Két ujjaát a szájához emeli és puszit dob a lánynak és kacsint majd nagy mosollyal néz tá és béke jelet mutat. - Csak húzlak szivem. De tudod ha ezt hamarabb tudom akkor jobban elbántam volna vele! * Mondja komoly arccal és mélyre eresztett hangon, hogy komornak tünjön.
- Hát ezek a nevek? Ugye milyen gonoszak, nincsenek az ember feje alá írva. *Mondja A kis kefefejû fiúnak miközben dekoltázsát összeszorítva megvillantja azt egy pillanatra a fiúnak. És folytatja mostmár komoran.
- Nah persze mostmár kellenék mi? Elöbb azt mondtad a pincér lányt akarod elhívni, nem vagy te kicsit pofátlan Kyandi-san (Kyandi: Cukorka, vagy édes).
~ Mekkora mellénye van a srácnak, szerintem komoly facepalm lenne neki ha most megmondanám ki vagyok. Hmm.. ráér még az igzaság.
- Inkább mesélj magadról mert érdekelne, végülis megérdemelted-e a puszit. De ha Akio-chan jobban ismer esetleg Õ is mesélhetne errõl a kis rosszaságról. *Bük a fiú felé miközben a lányra kacsint, jelezvén, hogy várja a fiú szennyesét, és a kényes témákat, már ha van.

[Sarutobi Akio]

-Nem mintha én annyira akartam volna! *Csattan fel felhábáborodva, ez még mindig kényes téma nála, vicc vagy sem.* Nem volt vicces...valóban nyúzhattad volna a perverz fajtáját jobban...
*Mondja durcásan, mégis milyen legyen egy 13 éves kislány, akinek az önérzetére tapostak. De Gosu máris villant a fiú felé egy csinos dekoltást, na azt nem tenné ki senki a falra, ami ekkor átfutott az agyán, de inkább a levesre koncentrál, még mielõtt bármit is szólna. Arcát tömi, aztán jön a szennyes téma. Lenyeli azt, ami már a szájában van, és csak eztán szólal meg.
-Nem ismerem annyira, a fû országában kirándultunk együtt egy kísérõ tanárral. Csapatokra voltunk osztva, és õ nem velem volt. Nem beszéltünk annyit.
*Válaszolja és befejezi a levesét, hogy a salátába mélyeszthesse fogait.

[Ren Hichika]

*Ren-nek felcsillantak a szemei a villantás láttán.
~Ez a csaj tényleg nagyon rámenős. Magamról meséljek. Akio mit tudhat rólam? Semmit.
*Ekkor Ren-nek eszébe jut,hogy körülbelül 3 percig csapattársak voltak.
-Igazából én odamentem hozzád csak aztán a kísérő más csapatokat osztott.
~Mit mondjak magamról? AZ a részt kihagyjuk nem fogom magamat sajnáltatni. Talán végre lehetnek rendes barátaim. ..... De neked nincs szükséged rájuk..... De szükségem van rájuk...
-Nos mit is mondhatnék? Mindig is itt éltem Konohába. Az anyám egy szanitéc ninja, apám ambu harcos.... volt.
~Ezt nem is akartam elmondani...
-Sokáig lusta voltam aztán meg jött a kedvem a tanuláshoz amit leginkább a genjutsuk irányába vettem. Azóta is ezt a tudásomat bővítem. Jelenleg Izumi sensei csapatába vagyok. Fujin-nal és Aru-val. Még nem ismerem annyira őket,de jó fejnek tűnnek. Talán újra egy jó csapatban leszek,de .... mindegy.
~Már megint elszóltad magad te idióta.... Nem tehetek róla....
-Nos te is mesélhetnél magadról. Ha már a pincér lány nem jön elő. És van egy olyan érzésem,hogy veled még jobban is járnék, mint egy teljesen idegennel.

[Gosu Tobureka]

* Gosu figyelmesen hallgatja Rent, minden szavát alaposan végiggondolja.
- Tehát voltál már csapatban? Mi történt? Nem sûrûn hallottam még olyat hogy egy csapat széthullot volna.
~Akio nagyon ki lehet hegyezve a másik fiúra, szíve joga különben is én csak ne mondjak semmit, Yasut hogy megpacsiztattam.
- Hát nekem még mindig nincs csapatom, de valószínûleg mert dömping van gen jutsu használókból. Még ha olyan kis amatõrök is mint te. Általában már hozzá szoktam a negatív diszkriminációhoz, de eddig a külsõm volt a gond, most már a stílusom sem felel meg.
*Majd Akio felé fordul.
- Lehet váltanom kéne a senbonokról a kétkezes csatabárdokra? Mi a véleményed kedves?